Milyen volt a Csallóköz 165 évvel ezelőtt?
Talán meglepő a címben felvetett kérdés, nem is lehet könnyen válaszolni rá, de szerencsére módunkban áll elolvasni egy hiteles szemtanú beszámolóját, aki történetesen a magyar művelődéstörténet egyik kiemelkedő alakja volt. Ipolyi Arnoldról van szó, aki 200 esztendeje, 1823. október 18-án született a Hont vármegyei Disznós tanyán és gyermekkorát Ipolykeszin töltötte. Későbbi élete során évekig a Stomfához közeli Zohoron papként szolgált, közben azonban fontos könyveket jelentetett meg, köztük legismertebb munkáját, a Magyar Mythológiát.
Már ekkor sokfelé megfordult az országban és Európában és 1856-ban a dunaszerdahelyi születésű jeles tudós pappal, Csaplár Benedekkel és a közkedvelt Vasárnapi Ujság című lap rajzolójával egy hosszabb utazást tett a Csallóközben is. Minderről később folytatásokban számolt be a lap 1858. évfolyamának első 11 számában. Persze az egykori hetilap példányait manapság csak valamelyik központi könyvtárban találhatnánk meg, ezért is lehetünk különösen hálásak az idén elhunyt Koncsol Lászlónak, aki a múlt század 90-es éveiben egy könyvsorozatot indított útjára Csallóközi Kiskönyvtár címmel (Kalligram), és ennek lett első darabja Ipolyi Arnold addig csak a Vasárnapi Ujságban fellelhető beszámolója.
Maga a könyv még 1992-ben, tehát több mint harminc évvel ezelőtt látott napvilágot, és akkor én még középiskolás voltam, és ugyan hallottam a sorozatról, de az érettségi előtt nem igazán ez volt az az olvasmány, amire időt tudtam szakítani, s az igazat megvallva akkoriban más dolgok jobban érdekeltek. Közben Ipolyi neve egyre többet jött velem szembe, s amikor a Madách-Posonium könyvkiadónál, illetve a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézetben dolgoztam, mondjuk így, „kikerülhetetlenné” vált. Néhai nagyapám könyveit rendezgetve került a kezembe a minap ismét a kiadvány, és kíváncsi lettem, hogy mit tartott érdemesnek feljegyezni Ipolyi azokról a településekről, ahol mostanában munkámat végezve gyakran megfordulok. Dunaszerdahelyről lakhelyemre utazva rendszerint áthajtok Csallóközkürtön, ahol mindig rácsodálkozom az útról jól látható templomra, amelyet tavaly belülről is volt alkalmam megcsodálni. Erről Ipolyi is megemlékezik:
1482. Magister Thomas. – E név és az év a templom építése idejét és alapítóját, úgy látszik, megismerteti.”
S ha már szót ejtettem Csallóközkürtről, idéznék még a Vásárútról szóló részből is, mert az is érdekesnek tűnik.
Ipolyi az Alsó- és Felső-Csallóköz szinte valamennyi települését név szerint említi és mindenütt talál valami érdekeset, amire felhívja az olvasók figyelmét. Koncsol László, a kötet szerkesztője az összes rajzot és metszetet, amely a nevezetes utazás során készült és a Vasárnapi Ujságban is megjelent, beillesztette a szövegbe, sőt, érdekességként továbbiakat is csatolt, amelyek felidézik a kor tudományos és műszaki szenzációit. Ezenkívül egy olyan magyarázó és eligazító jegyzetapparátust is mellékelt, amely jóval meghaladja Ipolyi szövegének terjedelmét.
A fentebb már emlegetett, Koncsol László által megálmodott Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban számos más, érdekesebbnél érdekesebb munka jelent meg, amely a szűkebb haza jobb megismerésének lehetőségét jelentheti azoknak, akik érdeklődnek a téma iránt.
