Milyen a földrengések „anatómiája”? – Csicsay Krisztián szeizmológust kérdeztük
A békés szombat délutánba egy rendkívüli természeti jelenség „zavart be” a Csallóközben. Délután 13:44 órakor földrengést észleltek, elsősorban Somorján és környékén. Nem sokkal később kiderült, Keszölcés és Süly között, a vízlépcső alatt volt a földrengés epicentruma. Csicsay Krisztián, a Szlovák Tudományos Akadémia Szeizmológiai Intézetének vezetője szerint a vízerőmű építésekor a szeizmicitást (földrengésveszélyt) is figyelembe vették.
– mondja el elöljáróban portálunknak.
Azzal folytatja, hogy ilyen erős földrengés tájainkon még nem volt, de 2002. december 30-án késő este műszereik egy 3-as erősségű földrengést mértek Lég közelében. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az ereje nagyjából 35-ször gyengébb volt, mint a mostaninak. Akadtak, akik észlelték, felkeltek az ágyból, de az nem okozott semmilyen kárt sem.
– tájékoztatja portálunkat.
Hozzáteszi, hétfő estig huszonkilenc utórengést lokalizáltak, amiből ötöt az epicentrum közelében a lakosok is érzékeltek. Egyébként kint a szabadban sokkal kevésbé érzékelhető, ha mozog a föld, mint zárt térben. A szeizmológus szerint a rengés a stresszen kívül esetleg fejfájást okozhat, ami az ijedtségből fakad, de komolyabb következményei többnyire nincsenek.
Az emberekben ezek után automatikusan felmerül a kérdés, mit tartogat a jövő? Most akkor féljünk egy újabb földrengéstől vagy lehet, hogy száz évig nem ismétlődik meg?
„Előrejelezni nem tudjuk. Nincsenek feljegyzések arról, hogy ezen a tájon komolyabb földmozgás lett volna, de azt tudjuk, hogy szeizmicitás szempontjából aktív területnek számít a Somorja-Győr vonal, ám közel sem annyira, mint Komárom környéke. Néhány gyengébb földmozgás, amit a műszerek már mérni tudtak, előfordult, de a szombatihoz hasonló erősségű nem.
– reagál a felvetésünkre a szeizmológus. S hozzáfűzi, most már tudják, merre megy a tektonikus egységek közötti törésvonal. Ezt pedig az utórengések „térképezték ki”.
Megemlíti az 1763-as nagy komáromi földrengést, ami nagyjából 6,6-os erősségű lehetett. Hogy el tudjuk képzelni, az a szombatitól ezerszer volt erősebb. Sokkal nagyobb rombolást végzett és két-háromszáz ember halálát okozta.
Csicsay Krisztián elmondja azt is, habár szombat szabadnap volt a munkatársai számára, miután kiderült, hogy földrengés volt, melyet a lakosok is érzékeltek, mindenki azonnal bement dolgozni. Azért, hogy lokalizálják és kiértékeljék a meglévő adatok alapján a földrengés epicentrumát és erejét, figyelemmel kísérjék a további földmozgásokat, az utórengéseket és a sajtót naprakészen tájékoztatni tudják.
