Miért fontos a műtét előtti alapos kivizsgálás, s abból mi derülhet ki?
Mindazokat a felnőtt embereket, akik bármilyen tervezett műtétre készülnek (beleértve a szemműtétet is), az orvosuk előzőleg alaposan kivizsgál(tat)ja. Erre azért van szükség, mert valamennyi teljes vagy részleges altatást igényelő műtét bizonyos kockázatot jelent az emberi szervezet számára. A szükséges kivizsgálás részleteit az egészségügyi minisztérium irányelvei határozzák meg.
A műtétet megelőző egészségügyi kivizsgálás célja a beteg egészségi állapotának teljeskörű felmérése a beteg részletes kórtörténete alapján, illetve objektív fizikai és laboratóriumi kivizsgálásával, EKG berendezéssel és tüdőröntgennel – általában a 60 évnél idősebbek esetében, de a dohányzóknál már 40 év felett szükséges. Továbbá a csípő- és térdprotézis beültetése előtt a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat is fontos. A betegnek a kivizsgálásra magával kell vinnie az orvosok által kiállított leleteit és az orvosi jelentést abból az intézményből, ahol majd a tervezett műtétet végzik, valamint a tervezett beavatkozás előtt elvégzendő kivizsgálások jegyzékét“ – magyarázta Edita Príhelová belgyógyász, az AGEL Clinic Betegség-megelőző Központjának egyik munkatársa.
Az eddigi szakmai tapasztalatai alapján állítja, hogy különösen fontos az EKG-vizsgálat, mellyel akár a fiatalabb pácienseknél is fény derülhet a rejtett szívbetegségekre.
„Különféle ritmuszavarokról van szó, legyen szó a leggyakrabban fiataloknál előforduló, enyhébb zavarokról, vagy épp komoly diszritmiáról (szabálytalan szívverésről), ami viszont az idősebb korosztályt sújtja, továbbá a szív vérpumpáló teljesítményének zavarairól, pitvar-kamrai blokádról vagy a Tawara-szár-blokkról (a szív ingervezető rendszerének károsodásáról), illetve meghosszabbodott QT-intervallumról. Az EKG-méréskor tapasztalható rendellenességek összefügghetnek az iszkémiával (vérellátási zavarral), vérkeringési és szívizom-problémákkal, vagy a balkamra-hipertrófiával (a bal szívkamra tömegének kóros megnagyobbodása). A kor előrehaladtával egyre nagyobb a valószínűsége a szívizom patológiai elváltozásainak, amelyekről gyakran a betegnek sincs tudomása, mivel nem észlel tüneteket, vagy csak nagyobb fizikai megterhelés esetén vannak enyhe panaszai, amelyeknek nem is tulajdonít különösebb jelentőséget“ – fejtette ki a szakember.
A laboratóriumi kivizsgálás keretében arra a helyzetre is felkészülnek, hogy ha a beteg a műtét során esetleg nagyobb mennyiségű vért veszítene, s emiatt vérátömlesztésre lenne szüksége. A véralvadás-vizsgálat elsősorban azon betegek esetében szükséges, akik éppen véralvadást befolyásoló gyógyszereket szednek. Azok fogyasztását a tervezett műtét előtti időszakban fel kell függeszteni. Ugyancsak vizsgálják a vérképet, a vércukor-, a nyomelem- és C-reaktív proteinszintet (CRP, azaz gyulladásszintet), valamint a veseműködést, s májteszteket is készítenek.
– tudtuk meg a továbbiakban Edita Príhelová doktornőtől.
A műtét előtti kivizsgálás eredménye nem lehet kéthetesnél régebbi. Azzal is számolni kell, hogy például a mikrobiológiai és a szerológiai vizsgálat eredményei csak néhány nappal a mintavétel után lesznek ismertek. Nos, mindebből nyilvánvaló, hogy e vizsgálatok nélkül nagyon kockázatos lenne műtéti beavatkozásnak alávetni magunkat, s az nem is engedélyezett.
