Mi lesz veled, R2-es?
Hosszú évek óta ígérik, mégis csak a tervezőasztalon létezik a Rimaszombat térségét érintő R2-es gyorsforgalmi út újabb szakasza. Az utóbbi napokban azonban újabb remény csillant fel: Robert Kaliňák védelmi miniszter katonai prioritásként emlegeti a projektet, és a megvalósítását a védelmi költségvetésből tervezi finanszírozni. Eközben a közlekedési minisztérium hivatalos ütemterve éppen ellentétes irányt jelez – tíz évvel halasztja a kivitelezést. Vajon politikai ígéret, vagy valódi fordulat előtt áll a déli útépítés?
A gyorsforgalmi hálózat bővítése az ország déli részén már régóta tervben van. Az R2-es út kulcsszerepet játszana a Pozsony–Kassa közti közúti kapcsolat alternatív, déli irányú megerősítésében, különösen Gömör és Nógrád elmaradott térségeiben. A beruházás célja nemcsak a gazdasági fellendítés, hanem a közlekedésbiztonság javítása is – legalábbis papíron. A gond csak az, hogy a különböző bejelentések ellenére nemhogy a kivitelezés, de még annak az előkészítése is folyamatosan csúszik.
A 2024 júniusában Rimaszombatban tartott kihelyezett kormányülés során még optimista hírek láttak napvilágot: az akkor jóváhagyott közlekedésfejlesztési tervben szerepelt az R2-es gyorsforgalmi út gömöri nyomvonalán a földek tulajdonjogának a rendezése.
A Rimaszombat környéki két szakasz: a Zeherje–Bátka és a Bátka–Gömörfüge szakasz előkészítése látszólag új lendületet kapott, sőt a kormány a kivitelezés két éven belüli megkezdését is belengette. Ez különösen annak fényében volt meglepő, hogy korábban ezek a szakaszok a 2040-es évekig halasztott projektek között szerepeltek.
Az ügyben azonban valóban történt előrelépés, a kormányhatározat által elkülönített 800 ezer euróból folytatódott a tervezett útszakasz által érintett földek és telkek felvásárlása.
Tavaly év végén a rimaszombati képviselő-testület jóváhagyta a Bakti városrészben található önkormányzati tulajdonban lévő telkek eladását a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) részére. Az NDS értékbecslést készíttetett ezekről a földekről az általános érték meghatározására, s a szakértői véleményben meghatározott ár 1,2-szeresét kínálta vételárként.
Jozef Šimko, Rimaszombat polgármestere szerint a telkek megvásárlása azt jelzi, hogy valóban megvalósulhat az autópálya építése Kassáig. A földek eladását a testület egyhangúlag támogatta.
A projekt jelenleg tehát az előkészítés előrehaladott szakaszában van, már elkészült a környezeti hatástanulmány, valamint az építési dokumentáció is. A tulajdonjogi rendezés 95 százalékban megtörtént.
A valós helyzetről idén májusban a Pravda napilap is érdeklődött a szaktárcánál, ekkor derült ki, hogy a közlekedési minisztérium hivatalos álláspontja már sokkal óvatosabb. A tárca szerint elsődlegesen a Krivány–Vámosfalva (Kriváň–Mýtna) szakasz befejezésére, illetve a D1-es, D3-as és D4-es autópályák nyugati és északi szakaszaira kell koncentrálni. Bár az R2-ről sem mondtak le, a minisztérium elismerte: pénzügyi fedezet hiányában az építkezés egyelőre nem indulhat el.
A Zeherje–Gömörfüge szakaszok költségét meghaladó 110 millió eurós becslés nem rendelkezik biztos költségvetési háttérrel. Az állam tehát folytatta ugyan az előkészítést, de a projekt jövője továbbra is kérdéses maradt.
Alig két hete Robert Kaliňák védelmi miniszter viszont teljesen új perspektívát nyitott meg: a hágai NATO-csúcs előtt tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az R2-es út bizonyos szakaszait a védelmi kiadásokon belül, úgynevezett duális célú forrásból kívánja megépíteni. Az ötlet nem példa nélküli – jelenleg is zajlik például egy állami kórház építése Eperjesen, hasonló forrásból.
A NATO elvárása szerint Szlovákiának fokozatosan el kell érnie, hogy a GDP 5%-át védelmi kiadásokra fordítsa. Ennek 1,5%-a szabadon használható olyan beruházásokra, amelyek egyszerre szolgálhatnak katonai és civil célokat. Kaliňák hangsúlyozta, hogy az R2-es kulcsszerepet játszhat az ország mobilitásában és védelmi infrastruktúrájában, különösen Gömör, Rozsnyó és Rimaszombat térségében, ahol katonai alakulatok és haditechnikai gyártókapacitások találhatók.
Kaliňák szerint elsőként az R2-es Zólyomot elkerülő szakaszát kell meg-építeni, amely a Szliács és Zólyom közti északi nyomvonalon vezetne. Második helyen említette Rimaszombatot, ahol szerinte az elkerülő szakasz és annak kapcsolódása a meglévő R2-hez létfontosságú.
Bár a miniszter nem nevezte meg pontosan, mely szakaszról beszél, de minden bizonnyal az Osgyán–Zeherje vagy a Zeherje–Bátka szakaszról lehet szó.
Ez utóbbi ugyanis (a Bátka–Gömörfüge szakasszal együtt) Tornaljánál csatlakozna a gyorsforgalmi már meglévő szakaszához, és részben Rimaszombat elkerülését is szolgálná. Kaliňák megemlítette az R2-es nyugati ágának építését is, amely Zólyomtól Trencsénig vezetne, de ebből egyelőre csak a garamszentkereszti (Žiar nad Hronom) és báni (Bánovce nad Bebravou) elkerülők készültek el – ezek is csak félprofilban.
A reményekkel ellentétben a hivatalos állami útfejlesztési terv, amelyet 2025. június 25-én mutatott be Jozef Ráž közlekedési miniszter, teljesen más képet fest. A dokumentum az említett szakaszokat „hosszú távú projektként” sorolja be, és azok megvalósítását csak 2034 utánra ütemezi. Ugyanez vonatkozik az R2-es összes többi szakaszára Losonctól egészen Kassáig.
Ez azt jelenti, hogy a kivitelezést a kormány gyakorlatilag határozatlan időre elhalasztotta. Az R2-es déli folytatása – a losonctamási csomóponttól keletre – soha nem volt valódi prioritása egyetlen kormánynak sem, és az elmúlt 15 évben a beígért építkezések mind megrekedtek tervezési szinten.
Robert Kaliňák kijelentése azért keltett figyelmet, mert szembemegy a hagyományos pénzügyi és közlekedéspolitikai logikával. Ugyanakkor a gazdasági háttér továbbra sem kedvez a nagy infrastrukturális beruházásoknak: Szlovákia gazdasági növekedése lassul, az államháztartás forráshiányos, és a Fico-kormány újabb megszorító csomagot készít elő. Mindezek fényében az R2-es út rimaszombati szakaszaira vonatkozó várakozásokkal érdemes óvatosan bánni – még akkor is, ha a katonai érvelés egy új típusú indoklást adhat a beruházásnak.
Míg kíváncsian várjuk az újabb fejleményeket az ügyben, addig legalább a Krivány–Vámosfalva közti szakasz közelgő megnyitásának örülni lehet. Ennek a mintegy kilenc kilométer hosszú szakasznak az építése ugyanis a befejező szakaszába ért, és a tervek szerint még az idei évben átadják a forgalomnak.
A szakasz egyik legjelentősebb eleme a Kriványnál épülő viadukt, amely Szlovákia leghosszabb autópályahídjaként közel öt kilométer hosszan ível át a kriványi patak völgyén. A hídszerkezet már elkészült, jelenleg a zajvédő falak és korlátok csapadékvíz-elvezető rendszerek telepítése, valamint az aszfaltozás zajlik. A projekt keretében több mint 430 szakember dolgozik a helyszínen.
A kivitelezők tavaly befejezték egy korábban nem várt, tízszeresen túlméretezett illegális hulladéklerakó felszámolását is, amely jelentős akadályt jelentett az útépítés során.
Az új útszakasz forgalomba helyezése nemcsak a közlekedés gyorsaságát és biztonságát növeli majd, hanem jelentős mértékben tehermentesíti Krivány és Vámosfalva településeket is. Az előzőleg átadott Vámosfalva–Lónyabánya szakasz tapasztalatai alapján akár 94 százalékkal is csökkenhet a teherforgalom az érintett falvakban. Az NDS szerint, ha nem merülnek fel váratlan akadályok, az új szakaszt még az év vége előtt átadják a közúti forgalom számára.
Megjelent a Magyar7 2025/27. számában.
