Mi jöhet még?
Koronavírus-válság, magas energiaárak, alulfinanszírozottság, megnövekedett költségek – az önkormányzatoknak az elmúlt években volt mivel megküzdeniük. Szlovákiában nem telik el úgy év, hogy a kormány ne akasztana újabb kötelezettségeket a nyakukba, miközben pénzügyi forrást nem biztosít hozzá. Ezzel egyébként az ország évek óta folyamatosan megsérti az európai önkormányzatok kartáját, ami ellen a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) már többször felemelte a szavát.
Az új Fico-kormány azt ígéri, jobban odafigyel majd az önkormányzatok hangjára. Ez azért is fontos lenne, mert az újabb törvények és kötelezettségek a kisebb településeket gyakorlatilag ellehetetlenítik. Amíg ugyanis egy város az illeték- és adóemelésekkel valahogy pótolja a hiányt, addig egy kis község esetében ez szinte lehetetlen.
A mintegy 9949 lakosú Fülek költségvetése 2024-ben 13 millió 200 ezer euró. Összehasonlításképpen jegyezzük meg, tavaly ez az összeg több mint 18 millió 600 ezer euró volt, így idén sokkal szerényebbek lesznek a fejlesztési lehetőségek. Agócs Attila, a város polgármestere úgy tájékoztatott, hogy a költségvetés összeállításakor figyelembe vették az önkormányzatok alulfinanszírozottságát, a magas energiaárakat és a többi megnövekedett költséget is.
– 2023 december első felében jóváhagytuk a város költségvetését, hiszen fontos, hogy ne ideiglenes költségvetéssel (provizórium) kezdjük az új évet.
Valamennyi beruházásunk mögött általában belföldi, határon átnyúló vagy uniós pályázatok álltak. Ez egy 6 milliós beruházási csomagot jelentett, amelyben benne van természetesen a saját forrás és a banki kölcsön is. Megjegyzem, tíz évvel ezelőtt annyi volt a város teljes költségvetése, amennyiért 2023-ban építkeztünk. Nyilván egy ilyen kisváros ezt évről évre nem tudja megismételni, ezért az idei évben sokkal szerényebb fejlesztésekkel számolunk – mondta a polgármester.
Hozzátette azt is, mivel a pályázatok sok esetben utófinanszírozással működnek, ezért a pályázati pénzek csak később futnak be a város kasszájába. Az iparcsarnok esetében is egy ilyen refundációs folyamat kellős közepén állnak. Abban bíznak, hogy a használatbavételi eljárást követően legkésőbb nyár elejére megérkezik a végső támogatás, ekkor különítik el a fejlesztési költségvetést.
– magyarázta Fülek polgármestere.
Az elmúlt években ugyanis Szlovákiában sok olyan törvény született, ami negatívan érintette a részadó rendszert, így a kieső részadót, vagyis a településeknek a jövedelemadóból visszaosztott bevételeket valahogyan pótolniuk kellett. Ezért kényszerültek az önkormányzatok adó- és illetékemelésre. Füleken a helyi adók átlagosan 50 százalékkal lettek magasabbak, a szemétdíj 17,7 százalékkal, azaz évi 7 euróval nőtt.
– A kommunális hulladék lerakati díja évről évre emelkedik. A törvény pedig elvárja, hogy a hulladékkal kapcsolatos összes kiadást az önkormányzat arra terhelje rá, akitől a szemét származik, vagyis a lakosságra. A lerakatokra vonatkozóan most vezetnek be egy új kötelező feladatot – a kommunális, vagy háztartási hulladék mechanikus biológiai utókezelését. Itt arról van szó, hogy préselik, darálják, kezelik a hulladékot, mielőtt a végső helyére kerül. Az ehhez szükséges berendezéseket már a lerakatok többsége megvásárolta, a törvény hatályba lépése viszont csak 2025-re várható. Tehát ennek a két faktornak, a lerakati díjak automatikus növekedésének és a törvény majdani bevezetésének az előszele, hogy újra emeltük a díjat – magyarázta Agócs Attila.
Füleken emelkedett az ingatlanadó is.
Eddig a lakosság szociális helyzetére való tekintettel próbáltuk az összeget mesterségesen alacsonyan tartani, a továbbiakban azonban képtelenek vagyunk rá. De természetesen nemcsak emeltünk, hanem megnéztük azt is, hogy hol tudunk spórolni – tette hozzá a polgármester.
A reprezentációs költségeken takarékoskodnak elsősorban, így idén elmarad a városi bál, a kulturális napokon előnyt élveznek majd a helyi zenekarok, elmaradnak a nagy koncertek, és lefaragták a mediális kiadásokat is.
Hogy milyen rossz helyzetben vannak az önkormányzatok, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kormány az elmúlt hetekben 60 millió euróval segítette ki a településeket. Óriási terhet jelent az alkalmazottak kötelező béremelése is.
Amit viszont az állam ad, nem használhatjuk működésre és energiaköltségre, csak játékok és egyéb segédeszközök megvásárlására. A két füleki óvoda kapacitásának 40-45 százalékát az ötéves gyerekek teszik ki. Négy óvónő vonult most nyugdíjba, és gyakorlatilag azzal, hogy nem vettünk föl a helyükre senkit, össze tudtunk vonni osztályokat, így spóroltunk. Viszont ez csak átmeneti megoldás – hangsúlyozta a polgármester.
A 2024-es évben mintegy 600 ezer euróból gazdálkodhat a 620 lakosú Béna község. Ha azonban minden projekt megvalósítása a tervek szerint halad, a költségvetés megközelíti a 700 ezer eurót. Marcinkó Zoltán polgármester elmondta, ez az összeg az előző évi költségvetéshez képest az EU-s projekteknek köszönhetően lehet több.
– Tavaly a község működési kiadásait sikerült konszolidálni. A jócskán veszteséges közművek (szennyvíztisztító, szennyvízhálózat és vízvezeték) üzemeltetését átadtuk a Közép-szlovákiai Vízműveket Üzemeltető Részvénytársaságnak (Stredoslovenská vodárenská prevádzková spoločnosť, a.s.), valamint sikerült a közterület-fenntartásra és községi munkák nagy részére projekteken keresztül alkalmazni a munkásokat. Ebben besegít a községnek a regisztrált szociális vállalkozásunk, a Fortuna Belina közhasznú társaság is.
– magyarázta Marcinkó Zoltán.
Az elmúlt években nagyon szerényen tudtak gazdálkodni, szinte úgy kellett minden nagyobb kiadást elővarázsolniuk a költségvetésből vagy más forrásból. Úgy véli, a 2024-es év hozhat ebben némi változást.
– Öt évre volt szükség a község pénzügyeinek konszolidációjához. A bevételeink legnagyobb részét a részadó jelenti, ami nagyjából 267 ezer euró. Mivel a helyi adók a régió községeivel összehasonlítva alacsonyak voltak, ezért az idei 20 százalékos emeléssel mintegy 20 ezer euró plusz bevétellel számolunk.
Továbbra is igyekezni fogunk minden centet a lehető legjobban kihasználni. 2024-ben a jegybanki alapkamatok csökkenését és a gazdaság erőteljesebb fejlődését prognosztizálják. Más kérdés, hogy ebből miként tud majd profitálni Szlovákia gazdasága, de bizakodunk, miközben felkészülünk a rosszabb forgatókönyvekre is – zárta Marcinkó Zoltán.
Medvesalja központi településén, Egyházasbáston 503 lakos él. Tavaly a község 361 ezer euróból gazdálkodott, idén ez az összeg 413 ezer euró. A növekedés a gazdaságban tapasztalható béremeléseknek, a bérleti díjak emelésének és a várható projekteknek köszönhető.
Továbbá a falu tulajdonában van egy épület, amelyben egy vállalkozó presszót üzemeltet. Ennek háromhavi bérleti díját elengedtük, mert a januártól márciusig tartó időszak egyébként is nagyon gyenge, nincs forgalom, viszont a rezsiköltségeik emelkedtek, ezért nem fenntartható így a vállalkozás. Szerettünk volna nekik ilyen módon is segíteni, ugyanis egy falubelit alkalmaznak, és a község profitál a bérleti díjból. Ha ugyanis bezárnának, az önkormányzatnak kellene fenntartani az épületet. Ezért próbáljuk úgy csinálni, hogy mindenkinek jó legyen – mondta Molnár Richárd.
Hozzátette azt is, hogy két évvel ezelőtt emelték utoljára a szemétdíjat, ezért idén ezt az illetéket nem emelik. Egyházasbástban zsetonos rendszer működik, vagyis mindenki annyi hulladékért fizet, amennyit termel.
– A szemétdíj 17 euró évente. A környékbeli árakhoz viszonyítva ezt is kissé sokallják az emberek, de így tudtuk kiküszöbölni a sok ezer eurós hiányt, ami az előző években felhalmozódott. Egyébként azt vettem észre, hogy az emberek évről évre többet szelektálnak, ennek függvényében kevesebb szemetet kell elvitetni, ezáltal tudnak takarékoskodni – magyarázta.
A község az elmúlt években jól spórolt, ezért idén nincs szükség megszorításokra. Idén aszfaltozni szeretnének és a község tulajdonában lévő lakásokat felújítani, de tervezik a kultúrház tetőszigetelését, illetve várják a községháza rekonstrukciójára vonatkozó projekt jóváhagyását.
A többi épületet, az iskolát, az óvodát, az orvosi rendelőt, a fogorvosi rendelőt, a községházát fával fűtjük. Így a magas gázárak minket nem érintenek. Reméljük a legjobbakat – mondta Molnár Richárd.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/2. számában.
