2022. szeptember 7., 08:51

Mézes Attila: Nem tudok zene nélkül létezni

Amint arról korábban már beszámoltunk, a PerTwo nevű zenekar a remek harmadik helyet érte el a 8. Szlovákiai Magyar Könnyűzenei Szemlén. Az együttes zselízi tagjával, Mézes Attilával beszélgettünk.

PerTwo
Galéria
+1 kép a galériában
PerTwo
Fotó: Góber Szofi

Aki ismer téged, az tisztában van azzal, mennyire muzikális vagy, több hangszeren játszol, olykor népzenében vagy komolyzenében, de legutóbb a könnyűzenében mutattad meg magad. Milyen út vezetett el téged a (könnyű)zenéig? Mi volt/van rád a legnagyobb hatással ilyen téren?

Már kiskorom óta hallgattam különböző stílusok zenéit. Leggyakrabban az autóutazások során, hiszen egymást követve folyamatosan szóltak főleg a Pink Floyd zenekar lemezei, de ugyanúgy a népzenei- és komolyzenei lemezek is elhangzottak. Mivel a szüleim népzenészek, talán azzal ismerkedtem meg leghamarabb, ahogy otthon vagy táncházakban zenéltek.

Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen muzikális családban nőttem fel, és úgy érzem, ez a folklór alap nagy hatással van jelenlegi zenei stílusomra is.

Természetesen komolyzenei alapokból indultam el zongorán, majd Mágyel Dávid kurzusára kezdtem járni, akitől a jazz zene és a szabad improvizáció alapjait tanulhattam el. Ez egy nagyon fontos pont volt zenei tanulmányaimat tekintve, ugyanis ekkor kezdtem el foglalkozni zeneszerzéssel. Nagyon sokat köszönhetek Dávidnak, aki nagyszerű tanárként és barátként új kapukat nyitott meg előttem a zenében.

Végzettséged szerint mégsem zenész, hanem kőszobrász-restaurátor művész vagy, idén fejezted be egyetemi tanulmányaid a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hogy látod, a következő években hogyan helyezkedik majd el az életedben a szakmád és a zene iránti szenvedélyed egymás mellett? Milyen terveket szövögetsz a jövődet illetően?

Ahogy az már az egyetemi éveim során is kiderült: nem tudok zene nélkül létezni, ez a léterőm. A restaurálás egy kitaposott út volt számomra, tudtam, hogy ezzel szeretnék majd foglalkozni, kellett egy biztos alap.

A zenélés emellett megmaradt hobbinak, melynek nem láttam tisztán a jövőjét, csak tudtam, hogy folytatnom kell.

Ez a lazább hozzáállás, úgy érzem, sokat segített zenei kreativitásom fejlesztésében. Szerintem a két dolog megfér egymás mellett, hiszen idáig sem volt másképp. Nem tartom kizártnak zenei tanulmányaim továbbfejlesztését magántanárral sem. Az biztos, hogy a zenekarunkkal tervezünk a jövőben további számokat írni, és akár lemezre is vennénk azokat.

Az utóbbi időben két könnyűzenei formáció is létrejött Zselízen, ahol fiatalok zenélnek. A sort most te folytatod, hiszen fiatal zselíziként a PerTwo zenekarral jelentél meg a 8. Szlovákiai Magyar Könnyűzenei Szemlén magyarországi zenésztársaiddal. Hogyan jött létre a zenekar?

A zenekar magját még öt éve Bordos Márton dobossal és Földi Gergő gitárossal alapítottuk, akikkel kezdetben akusztikus felállásban játszottunk.

A trióhoz 2020-ban csatlakozott az énekesünk, Buzási Boglárka, akinek hatására céltudatosabbá váltak a dalszerzések. Sokat köszönhetünk Boginak, hiszen ő írja a dalszövegeket. Egy éve csatlakozott hozzánk legfrissebb tagunk, Körmendy Mátyás, basszusgitáros és így lett teljes a felállás.

Neked milyen szereped van a zenekaron belül? Melyik szerepben érzed magad a legjobban, melyikben tudsz igazán kiteljesedni?

Bár eleinte nehezen ment, most már úgy érzem, jobban belejöttem a vezetési posztba. Igazából a demókat szoktam megírni, amire mindenki építkezhet, Bogi természetesen az éneket írja és szerzi. Igyekszem irányítani a próbákat, új témákkal előállni, a régi számokat frissen tartani.

A kedvenc részem, amikor egy teljesen új számot próbálunk ki, ami aztán a próbateremben életre kel, mert mindenki egy kicsit másképp fűszerezi, és végül teljesen átalakul a kezdeti verziótól.

A Szemlén három dallal mutatkoztatok be, ahol egy népdalfeldolgozás mellett saját dalokat játszottatok el. A muzsikátokban több zenei hagyomány is megtalálható – ez ösztönös vagy inkább tudatos a részetekről a zeneszerzés folyamatában?

A szemlén elhangzott Gyöngyvirág című népdalfeldolgozás volt az első ilyen próbálkozásunk, ami Bogi ötlete volt, ő kezdte el ugyanis az egyik próba alkalmával a már meglévő alapra ezt a népdalt énekelni. Ez nagyon megtetszett nekem, és aztán már tudatosan építkeztünk rá tovább. Tehát ez a népdal mondhatni véletlen volt, de Bogi, Marci és én is népzenekedvelők vagyunk, így ez természetes volt számunkra, illetve a jammelések során is számtalanszor előbukkantak népdalfoszlányok.

Szóval talán inkább ösztönösnek mondanám, bár az új számainkban egyre inkább törekszünk egy tudatos stílusszintézisre, de egyelőre még ezt nem találtuk meg.

Az én részemről az a legfontosabb, hogy a feelingje újszerű legyen, lehetőleg semmi másra ne hasonlítson, s szerintem ez a jazz zenében tud leginkább kiteljesedni.

A 3. helyezést hoztátok el a Szemléről, megannyi díjjal gazdagodtatok. Hogy értékeltétek a zenekarotokkal ezt a sikert? Mik a következő tervek, amin dolgozni fogtok?

Nagyon nagy örömmel fogadtuk ezt a meglepetést, már a zsűri értékelése után is úgy voltunk, hogy ha nem is kapunk helyezést, már a zsűri pozitív kritikája miatt is érdemes volt eljönni. Voltak dolgok, amiket az utolsó pillanatban változtattunk meg, így egy kicsit nagyobb volt az izgalom, de én úgy gondolom, hogy jól teljesítettünk.

A jövőt illetően először mindenképp rendszerezni fogjuk a próbák időpontját, helyét, s folytatjuk az új dalok megírását, ötletek vannak bőven.

Ha minden jól megy, akkor hamarosan az első lemezünket is felvesszük, és persze a zsűri által kiosztott pályázat- és koncertlehetőségektől sem hátrálunk meg.

Mézes Attila
Galéria
+1 kép a galériában

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.