Méltóképpen őrizni és továbbadni az értékes Esterházy- és Hetényi- szellemi hagyatékot
Az idei Esterházy-emlékévből kiemelendő ez a hét, amely kezdőnapján, március 8-án a mártírgróf halálának 64., zárónapján, március 14-én pedig születésének 120. évfordulójáról emlékezünk meg. Ez alkalomból Pór Istvánnal, a búcsi református egyházközség gondnokával idéztük a múltat, aki bő egy évtizeden át levelezett és többször találkozott Hetényi Józseffel, Esterházy János egykori gulági rabtársával és „fogadott fiával“.
Ön személyesen mikor és hol ismerkedett meg a celldömölki születésű Hetényi Józseffel, akivel aztán egészen annak haláláig levelezett, és többször is találkozott?
A Felvidéken először Búcson létesült Esterházy-emlékhely: Csáky Pál miniszterelnök-helyettes és az akkori Magyar Koalíció Pártjának országos vezetői jelenlétében felavattuk a mártírgróf mellszobrát, Gáspár Péter szobrászművész alkotását. Az MKP-sok, illetve a vele kapcsolatban álló Karaffa-fivérek az ünnepségre Esterházy gulági rabtársát, Hetényi Józsefet is meghívták, aki örömmel jött közénk.
Őt 18 évesen ítélték kényszermunkára, s Pratokban nagyon bensőséges viszonyba került a hasonló sorsra jutott, 46 éves gróffal, aki jelképesen a fiává fogadta őt. Közel egy évet töltöttek együtt a szibériai lágerben.
Mindez indokolta a jelenlétét a szoboravatáson, ahol méltatta a tankönyvekből kihagyott Esterházy János példa értékű életútját. Majd a községi hivatalból egy panzióbeli fogadásra tartottunk, ahol a búcsi éneklőcsoport további tagjaival az eseményhez méltó dalokkal szerepeltünk. Az akkor 78 éves díszvendég kísérőjének ajánlkoztam, s útközben a helyi nevezetességeket is megmutattam neki. Nagyon dicsérte a fellépésünket, a dalkörünket azonnal a szívébe zárta, s a további működésünket anyagilag és műszaki eszközökkel is támogatta. Miután az ünnepségről készült videó-felvételt egy kísérőlevéllel együtt elküldtem neki, elkezdődött a 2017-ben bekövetkezett haláláig tartó levelezésünk. Sajnos, öt hónappal a 90. születésnapja előtt elhunyt. Azóta a helytörténész Jóska fiával vagyok kapcsolatban.
Miről szólnak az Ön által féltve őrzött levelek?
A sok tartalmas levélen kívül képeslapokat is váltottunk. Az egyiken minden jó magyar, Esterházy-tisztelőnek azt üzente, hogy ő a grófot apjaként tisztelte-szerette, s a legméltóbb magyarnak tartotta.
A leveleiből is ez a „fiúi“ imádat árad, miközben elárulta: jeles rabtársa őt, a túlélésre esélyesebb ifjút azzal bízta meg, hogy az utolsó, népéhez intézett üzenetét majd közölje az utókorral.
Az A4-es lapon megőrzött Testamentuma mély Isten- és hazaszeretetéről, valamint egészséges magyarságtudatáról árulkodik. Jóskát arra kérte, hogy miként lehetősége adódik, hogy Magyarországra kerül, s már nem lesz rendőri felügyelet vagy megfigyelés alatt, megbízható felvidéki magyar embereknek beszéljen az ismeretségükről és a kegyetlen sorsukról. Tudvalevő, hogy Esterházyt a szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án Pozsonyban halálra ítélte a fasizmussal való állítólagos együttműködése miatt. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták őt a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, amibe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. Csehszlovákia sok börtönében raboskodott, s 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg. Megdöbbentő, hogy a börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.
Kérem, idézzen pár megszívlelendő gondolatot e Testamentumból!
Mély hitéről tanúskodnak például azok a jelenleg is időszerű sorai, amelyekben kifejti, hogy
Úgy vélte, hogy imádkozni és az Isten adta parancsokat szigorúan be kell tartani. Az emberek Isten-káromlásokkal és bűnös cselekedetekkel szerencsétlenségeket fognak kiprovokálni önmaguk ellen, ha szigorú bűnbánatot nem tartanak. Hangsúlyozta: a hitét megvallani mindenkinek kötelezettségeként nagyon fontos. Istent ki kell engesztelni, mert ő nem bottal fogja az emberiséget megverni. A hazaszeretete pedig e sorokból is kicseng:
Hetényi József úgy végrendelkezett, hogy „a magyarok szenvedő Krisztusának“ gondolatait a Búcson létesülő Esterházy János Könyvtárban őrizzék meg.
Időközben létrejött-e a tervezett Esterházy János Könyvtár, amely az Esterházy- és Hetényi-féle szellemi hagyaték megóvására is hivatott?
Miután Jóska bácsi belépett a Rákóczi Szövetségbe, annak szombathelyi elnökével, Csehy Józseffel együtt több mint 1600 könyvet ajándékoztak Búcs községnek. Majd a halála előtt pedig saját 699 könyvét is áthozatta a falunkba, amit a fia az Antall József magyar miniszterelnökről szóló vaskos kötettel kerekítette ki 700-ra, s azóta már továbbiakat is gyűjtött Búcs számára.
A helyi Szolgáltatások Házában működött községi könyvtárunkat átköltöztették a mezőgazdasági szövetkezet volt kultúrházának emeletére, ahová az ajándékkönyvek is kerültek. A községi park az Esterházy-szobor leleplezésekor felvette a mártírgróf nevét, s ott 2012-ben egy emlékfát ültettünk el, jelképesen letettük a gróf nevét viselő könyvtár alapkövét, amelybe egy üzenetekkel teli, 2037-ben feltörhető időkapszulát helyeztünk. Sidó Szilveszter fafaragó elkészítette a könyvtár létére figyelmeztető emléktáblát is. A kultúrház bejáratánál pedig a szintén általa faragott, Hetényi József adakozására emlékeztető emléktáblát helyeztük el.
Jelenleg az Esterházy János Könyvtár a világjárvány miatt zárva tart, de reméljük, hogy a polcain található tartalmas könyveket mielőbb kikölcsönözhetik az olvasók, s az utódaink is méltóképpen fogják őrizni és továbbadni ezt az értékes szellemi hagyatékot.