Méhes Mózes vadvirágos Palócföldje
A közelmúltban a Nagykürtösi járásban fekvő Kőkeszi községben, a Palóc Ételek Fesztiválja rendezvény részeként avatták fel a mintegy 350 lakosú falu jeles szülöttjének, Nyéki Méhes Mózesnek az emléktábláját.
A genealógiával foglalkozó író – Méhes Sándor és Bende Mária gyermekeként – 138 esztendeje, 1885. március 29-én látta meg a napvilágot.
A helyi önkormányzat jóvoltából elkészített emléktáblát Pixiádes László polgármester és Bojtoš Marian alpolgármester leleplezte le. Előtte azonban Dovicsin Denisza emlékezett meg Méhes Mózesről, aki 1912-ben tornóci szolgabíróként tevékenykedett, majd a Legfőbb Állami Számvevőszék tanácselnökeként vonult nyugdíjba. 1926 októberében Budapesten kötött házasságot Nádudvary Eszterrel. Kapcsolata a szülőfölddel, Kőkeszivel és az ahhoz közeli Nagycsalomjával ezek után sem szakadt meg.
A palóc elbeszéléseivel kapcsolatban Méhes így írt:
A Palóchonban címmel megjelent könyvében is vallja, hogy az egyrészt egy soha vissza nem térő világ boldog fiatalságának emlékeiből szövődött, másrészt pedig a jelent és az idegen uralom alól felszabadult Palócföld lakóinak lelkét és hangulatát tükrözi vissza:
Csáky Károly szerint a Palóchonban című kiadvány különösen azok számára lebilincselő olvasmány, akik fogékonyak hagyományaink iránt, s mélyebben is meg akarnak ismerkedni a néplélekkel, az emberi karakterekkel, a palóc furfanggal és humorral. A helytörténész arra is felhívta a figyelmet, hogy Méhes és Vörösmarty Mihály rokonságban álltak: „Vörösmarty Mihály testvérének, Pálnak egyik fia, Vörösmarty Béla (1860–1910) Farkasdon született, Nagysurányban volt vasúti állomásfőnök, majd MÁV-ellenőr Budapesten. Vörösmarty unokaöccse Méhes Mózes testvérét, Méhes Lenkét vette feleségül, aki akkor Kőkesziben lakott, s itt tartották az esküvőt is 1895-ben.”
Megjelent a MAGYAR7. 47. számában.