Megújulhat a jánosi műemléktemplom
Jelentős felújítás előtt áll a Rimaszombattal szomszédos Jánosi község Keresztelő Szent János-temploma, amely a térség egyik legértékesebb műemléke. A tervek szerint mintegy 400 ezer euróból újulhat meg az épület, a forrásokat Szlovákia Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéből biztosítanák.
A projekt előkészítése előrehaladott állapotban van: már aláírták azt a nyilatkozatot, amely szerint a beruházás minden szükséges feltételnek megfelel. A dokumentumot Samuel Migaľ befektetésekért és informatizációért felelős miniszter, valamint Martin Bunda helyi plébános látta el kézjegyével. A végleges finanszírozási szerződés aláírása pedig napokon belül megtörténhet.
A teljes külső és belső felújítás során a mennyezet, a falak és a padló, valamint a homlokzat restaurálását is tervbe vették. Rendezik a templom környezetét, megújul a járda, és kijavítják a több helyen megrepedt kerítést is. A közelmúltban néhány, már nem megfelelő állapotú fenyőt kivágtak, a környéken azonban megmaradnak a jellegzetes lombos fák, például a hársfák.
A templom a Gömör–Kishont régió egyik kiemelkedő jelentőségű szakrális emléke. Az épület 1150 körül, román stílusban épült a bencések monostortemplomaként, és ma is őrzi eredeti formájának számos elemét: az egyhajós teret, a félköríves apszist és a faragott kő részleteket. Külön értéket képvisel a belső tér kazettás mennyezete és a történelmi terrakotta padló.
A templomhoz több figyelemre méltó történeti érdekesség is kapcsolódik. Egyes feltételezések szerint itt írhatták vagy másolhatták a 12. század végén keletkezett Halotti Beszédet, a legrégebbi összefüggő magyar nyelvemléket. A települést már 1221-ben említik, neve pedig valószínűleg a templom védőszentjére utal.
A középkorban a környék vallási központnak számított: a Rima két partján rövid távolságon belül két kolostor is működött. A jánosi bencés apátság jelentős birtokokkal rendelkezett, ám a történelem viharai – különösen a török idők és a 17. századi pusztítások – súlyosan érintették. A templom hosszú ideig romos állapotban volt, mígnem a 19. században, Schulek Frigyes és Storno Ferenc tervei alapján helyreállították.
Az elmúlt évszázadok nyomai ma is láthatók az épületen, ugyanakkor az időjárás és az erózió komoly károkat okozott a több mint nyolcszáz éves kövekben. Egyes szerkezeti elemek már elmozdultak, ezért a szakemberek szerint a felújítás halaszthatatlanná vált.
Ha sikerül biztosítani a szükséges forrásokat, ez lehet a templom történetének legnagyobb renoválása. A helyi egyházközség szerint ritka lehetőség nyílik arra, hogy hosszú távon megőrizzék ezt a kivételes történelmi és kulturális értéket.
Megjelent a Magyar7 2026/17. számában.
