Megújul a Ferdinánd fürdő a Vaskutacskán
Az egykori polgári Pozsony fürdőkultúrája a 19. század közepétől lendült fel igazán, amikor a Duna-parti uszodák és a korabeli gőzfürdők a városi társasági élet és a tisztálkodás központjaivá váltak. A dunai uszodák és a legendás Grössling fürdő mellett a Ferdinánd fürdő volt a régi Pozsony egyik legnépszerűbb és legromantikusabb hangulatú gyógy- és kirándulóhelye.
Mindebből mára csak a kirándulóhely maradt meg, ám nem kell túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy magunk mögött hagyva a város porát, a zöld erdő ölelésében elképzeljük, milyen is lehetett a „boldog békeidőkben”. Fecsegő polgárok, elegánsan öltözött hölgyek csipkés napernyőkkel és sétapálcás urak lesték a tiszta forrásvizet. A gőzölgő medencék és a faépítésű pavilonok körül szólt a zene, s a tüdőt minden egyes szippantással átjárta a sűrű, gyantás illatú frissesség, ami azonnal elfeledtette a város zaját. Ilyen lehetett az élet a 19. század vége felé a Vaskutacskán, amely a régi tehetős pozsonyi polgárok, a helyi elit legkedveltebb találkozóhelye és a társasági élet központja volt akkoriban. Gyakran megfordult itt Kossuth Lajos is.
A Vaskutacska a védett területnek nyilvánított Kis-Kárpátok déli peremén fekszik. Nevét a 19. század elején felfedezett vasban gazdag ásványvízforrásnak köszönheti. A Ferdinánd fürdőt 1828-ban alapította itt a nagy valószínűséggel olasz származású Bergameny József pozsonyi polgár és vállalkozó, aki a vízpróbák után a várostól engedélyt kapott egy fürdőház felépítésére. A fürdőt az akkori uralkodóról, V. Ferdinándról nevezték el, s a kétszintes épületben 20 szoba, étterem, társalgó és egy kápolna kapott helyet. A főépület mellett állt a Hattyúpavilon, ahol a pozsonyi elit zene, tánc és frissítők mellett találkozgatott.
Bergameny anyagi gondok miatt 1844-ben eladta a komplexumot a híres pozsonyi borásznak és vendéglősnek, Palugyay Jakabnak, aki az épületet szállodává alakította. A fürdő 1894-ben került a város tulajdonába, a második világháború után azonban folyamatosan romlott az állapota, mígnem 1970-ben lebontották.
A híres Ferdinánd fürdő régi pompája azóta leginkább csak archív fényképekről köszönt vissza ránk, s egészen a közelmúltig aligha gondolta bárki is, hogy régi pompáját valaha is visszanyerheti. Ma már azonban szemmel látható jelei vannak ennek, a városhoz közel eső természeti oázis ugyanis újjáéledőben van. Az építkezés során hosszú idő után sikerült ismét felszínre hozni a terület névadó, vastartalmú forrását is, amelyről az emberek az utóbbi évtizedekben szinte teljesen megfeledkeztek, annak ellenére, hogy gyógyhatású vizét egykor a gyógyszertárakban is árulták. A tervek szerint azt is megvizsgálják, hogy a felszínre hozott forrás vize a jövőben újra felhasználható lesz-e.
Stresszoldó gyógyfürdő
A helyben rejlő potenciált kihasználva döntött Alojz Hlina vállalkozó-politikus és családja úgy, hogy a hajdani Ferdinand Gyógyfürdő hagyományaira építve visszaállítják a Vaskutacska eredeti, pihenést, regenerációt és közösségi életet szolgáló funkcióját. A régi Tölténygyártól nem messze így kialakulóban van egy egészen sajátos koncepciójú terápiás pihenő- és gyógyhely, amelynek célja a természet, az egészség, a kultúra és a közösségi élet összekapcsolása. A tervek szerint hangfürdő, hippoterápia, kanisterápia, könyvesbolt és könyvtár, művészeti terek, étterem és családbarát zóna is helyet kap majd itt. Nem csupán egy újabb felújításról van tehát szó, hanem egy kísérletről, amelynek célja új típusú közösségi hely a Vaskutacskán, ami az erdőpark tavaival, a Klepáč-malommal és a Zerge-hegyre felvezető felvonóval eddig is a pozsonyiak kedvelt kikapcsolódási helyei közé tartozott.
A komplexum 2021-ben indult munkálatai mára jelentősen előrehaladtak. A főbb épületek szerkezetkészek, a tetők, a homlokzatok és a külső díszítések befejeződtek. Elkészült a rézburkolat, a fapárkányok, a látványos tetőablakok, a míves faragások és számos egyéb kézműves részlet is. Ezek teszik az egész projektet kivételessé, annak ugyanis kiemelkedő értéke a rendkívül részletgazdag, hagyományos kézműves munka. Folyik a gyalogutak és járdák burkolása, a kerítések építése, majd a parkosítási munkálatok következnek a megnyitás előtt.
Mivel a történelmi területnek csak minimális része őrződött meg, tulajdonképpen nem a fürdőépületek rekonstrukciójáról van szó, hanem új épületek jönnek létre. Formájuk és építészeti kifejezésmódjuk azonban tudatosan követi az egykori Ferdinánd fürdőt. A cél az, hogy a hely természetesnek tűnjön, mintha évtizedek óta ide tartozna.
A projekt érdekes része lesz az úgynevezett „Könyv Temploma”. Az egyik pavilonban egy könyvesboltot és egy Libresszót építenek, azaz olyan teret, ahol a könyv lesz a teljes belső tér egyik fő motívuma. A befektető az ún. nyolcadik Klepáč-malmot és a Vörös híd alatti vasúti házat is felújítaná, a Klepáč-malomhoz azonban az állam segítségére is szüksége lesz, mivel perben áll az épületet működtető polgári társulással. Bár a Hlina család még 2023-ban legálisan megvásárolta az épületet, nem tudja azt átvenni, mert az üzemeltető máig nem ürítette ki, és illegálisan használja az épületet. A vasúti ház felújítása után gyermek rendelőintézet is lesz benne, a Klepáč-malom környékén pedig egy gyermekrekreációs területet terveznek, de egy sportolók és kerékpárosok számára szolgáló létesítmény is helyet kap itt, illetve egy történelmi gyógynövényszárítót is terveznek ide.
A befektető a korlátozott anyagi források mellett az igényes kézműves munkával magyarázza a megvalósítás hosszú időtartamát. „Ezek egy részét Szlovákia utolsó ehhez értő mesterei végzik” – olvasható egy táblán az építkezés helyszínén. „Manapság az építkezés gyakran az előregyártott elemekről, a gipszkartonról szól, de tölgyfa mennyezetet kevesen tudnak készíteni” – áll a táblán.
A fürdőépület és a Hattyúpavilon között egy nagy méretű, fából készült teraszt alakítanak ki, amely táncparkettként is használható lesz, így a teljes tér alkalmas lesz esküvők vagy kulturális rendezvények lebonyolítására. A két épület melletti terep rendezése után egy nagyobb játszóteret is létesítenek a Kačín-völgy torkolatánál.
A befektető a megvalósítás költségeit saját bevételeiből fedezi, illetve részben kereskedelmi banki hitelből. Bár az új épületek szigorú szemmel nézve nem teljesen egyeznek az eredeti klasszicista épülettel, a terület ebben a formában történő helyreállítása jobban kapcsolódik a környék eredeti értékéhez, a hely szelleméhez, amely az erdő és a romantikus tavak mellett a történelmi malmokat és a hagyományos épületeket is magában foglalta.
S ami talán a legfontosabb, a város is ihletett meríthet belőle. Pozsony kivételes erdőparkjában ugyanis még mindig van elég romos épület, benőtt terület, amely használható lehetne a nyilvánosság számára. A főváros és a városrész számos felújítást jelentett be itt, ám ezek megvalósítását évek óta halogatják, az erdőparkban rejlő lehetőségek így továbbra is kiaknázatlanok maradtak.
Megjelent a MAGYAR7 37. számában.
