Megszépült a bussai Zsélyi Aladár Emlékszoba

Amikor a község megvásárolta a volt egészségügyi rendelő épületét, feltett szándéka volt, hogy a falumúzeum mellett itt alakítsa ki a Zsélyi Aladár Emlékszobát. A múzeum épületét azóta is időről időre főleg a hagyományőrző célzattal rendre összegyűlő helyi Csemadok-tagok csinosítgatják, hogy méltó körülmények között tudják az érdeklődők elé tárni a pilóta kétnyelvű feliratokkal ellátott néhány személyes tárgyát és munkaeszközét is; ezek a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum jóvoltából tekinthetőek meg.

A felújított emlékszoba ünnepélyes átadását 2023 májusára vagy júniusára tervezik.

Zsélyi Aladár, a magyar aviatika úttörője 1883. december 12-én Bussán (vagy a szomszédos Csaláron?) született. A helyi elemi és a losonci középiskola elvégzése után 1901-ben a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjének, a Királyi József Műegyetemnek a gépészmérnöki karán folytatta tanulmányait.

A 20. század tízes éveiben a „rákosmenti repülők” között feltűnt Zsélyi Aladár is, akinek találmánya többek között a landolásnál nagy szerepet játszó csúszótalp és a rugózott futómű, de az ő nevéhez kötődik az a kormánymű is, aminek használatával a pilóta több irányba is mozgathatta repülőgépét.

A bécsújhelyi repülőiskolát elvégezve hivatalosan is pilótává vált. 1914. április 15-én a Zsélyi III. a Rákos mezei gyakorlótéren motorhiba következtében lezuhant, a pilóta a jobb alkarján sérült meg.

Úgy tűnt, hogy a körülményekhez képest szerencsésen átvészelte a balesetet, a nyílt törés sebe viszont elfertőződött, így a magyar fővárosban – ahol a XVI. kerületben azóta egy utcát is elneveztek róla – tetanuszmérgezésben halt meg 1914. július 1-jén. A budapesti Kerepesi úti temetőben történő beszentelése után Csaláron, szülei mellett helyezték örök nyugalomra. Testvérei a bussai katolikus temetőben nyugszanak.