Megszépül a kalondai Palóc Ház
Teljes körű felújításon esik át a kalondai Palóc Ház. A Pro Kalondiensis Polgári Társulás tulajdonában lévő épület a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságának anyagi támogatásának köszönhetően újul meg, hogy a hely szelleméhez méltón jó szívvel várja Nógrád, Gömör és Hont polgárait határon innen és túl.
Papp Sándor, a társulás elnöke lapunknak elmondta, hosszú évekbe telt, míg a törekvéseiket siker koronázta. Maga az épület több mint százéves, az egykori úrbéresek egy csoportja építette. Amolyan közösségi házként funkcionált már a születésétől fogva, hiszen kocsma és szatócsbolt is üzemelt benne, de tartottak itt lakodalmat, kukoricafosztást és az úrbéresek gyűléseit is.
Út menti pihenőhelyként is szolgált az épület, a Losoncra tartó vásárosok itt álltak meg a kocsijukkal, hogy megitassák a lovaikat, vagy hazafelé, a jól sikerült vásár után ide tértek be egy kupicára. Igazi pezsgő élet zajlott itt.
– Voltak szomorúbb napjai is az épületnek. Például itt, az udvaron zajlott a nagygazdák, azaz a kulákok koncepciós pere, amelynek a nyilvánosság megfé-lemlítése volt a célja. Az épületet később az állam elkobozta, majd a Jednota üzemeltetett benne vendéglátóipari egységet. A Csemadok részéről a rendszerváltás után voltak olyan tervek is, hogy az állami múzeummal karöltve állandó néprajzi kiállítás jöjjön létre benne, de ebből nem lett semmi – mondta Papp Sándor.
A Pro Kalondiensisnek 1999-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával sikerült megvásárolnia az épületet.
– Potom 80 000 korona volt a vételár (mintegy 2300 euró). Önkéntes munkával, később más szlovákiai pályázati források révén építettük fel az épületkomplexumot, amelyben helyet kapott a mi kis palóc múzeumunk, a közösségi helyiségek és a szabadtéri színpad az 1500 nézőt befogadó nézőtérrel együtt. Volt néhány évünk, amikor a közmunka program keretén belül több mint száz környékbeli, halmozottan hátrányos helyzetű ember végzett itt eredményes és látványos munkát – tette hozzá a társulás elnöke.
A 2000-es évek elejétől aztán mertek nagyot álmodni, és évről évre komolyabb közösségi programokat szerveztek. A felnőttoktatástól kezdve, a kis baráti vagy szülinapi ünnepségeken át a nagy regionális fesztiválokig minden belefért a tevékenységükbe, amolyan szellemi és szakmai gócpontja lett a kalondai Palóc Ház a Losonc és Fülek vonzáskörzetéhez tartozó palóc kistelepüléseknek. Minden egyes rendezvényük „határtalan” volt, ami a 2007-es schengeni határnyitás után már természetes dolognak számított.
– Amikor az egész estés nagykoncertjeinket szerveztük, a nálunk dolgozó közmunkások kapták az első tiszteletjegyeket, majd Kalonda összes lakosának ingyenes belépőt biztosítottunk, mert így tartottuk helyesnek. A munkát és a közösséghez való tartozást tiszteltük meg ezzel. Hozzá kell tenni, sosem nyereségvágyból csináltuk a rendezvényeket, sokszor a családi kasszát kockáztattuk egy-egy koncert esetében, hiszen a fellépőket ki kellett fizetni akkor is, ha mondjuk az eső miatt kevesebb volt a néző. Hosszú évek alatt azt elértük, hogy a környék magyarjai (és sok jó szlovák is) már szinte követelték a következő koncertet, fesztivált, jól csengő neve lett a kalondai Palóc Háznak.
Az épület százéves volta miatt szükség van a folyamatos állagmegőrzésre. Elég volt azonban egy komolyabb csőtörés, amely alámosta az épületet, vagy egy-két rendezvény, amit elmosott az eső, és megtört a felfelé ívelő folyamat. Emellett a társulás olyan anyagi terheket is magára vett, amelyeket csak azért vállalt, hogy mentse Kalonda palóc jellegét. Elárverezésre szánt épületeket vásároltak, hogy ne idegenek betelepítésére használják fel olyanok, akiknek semmi közük sincs Kalondához, sem a palóc-sághoz.
– Erőn felül vállaltuk ezeket. Ilyen helyzetekben egyformán fogy a lelki és a fizikai erő, nincs már energia újat, többet teremteni. Az épületben egyre kevesebb rendezvényt szerveztünk, és mivel nem sikerültek a tervezett pályázataink, törvényszerű volt a hullámvölgy.
A felújítás tehát elkezdődött. Megtörtént a tetőcsere, hamarosan kezdik a vezetékek felújítását, a központi fűtés beszerelését, a tetőtérben pedig vendégszobákat alakítanak ki.
– Egyrészt közel vagyunk a Mária-úthoz, másrészt a két éve felállított Palóc Határkereszt is fokozatosan zarándokhellyé válik. Tagjai vagyunk a Hazajáró Egyletnek is, amely a nemzeti turizmus egyik letéteményese. Annak ellenére, hogy az épület nem műemlék, igyekszünk megóvni a jellegzetes részeit. A múlt emlékei megjelennek majd a falakon, de napjaink magyar erejének is be kell töltenie a tereket. Ez az épület magyar erőmű kell hogy legyen a jövőben is – mondta Sándor.
– Olyan kiállítást képzeltünk el, amelyben benne élhet a látogató. A legnagyobb látványosság az egykori kalondai malomból származó malomkerék lesz, amelyet a monda szerint Mátyás király adományozott egy középkori malom számára, és egy éjjel azt meg is forgatta, azzal a felkiáltással, hogy „Így forduljon jobbra a magyarok sorsa!” Ez a malomkerék forgatható lesz, vagyis aki betér hozzánk, szintén megforgathatja, és ha ezt minél többen megteszik, biztosak vagyunk benne, hogy a magyar nép sorsa és így a felvidéki magyarok sorsa is jobbra fordul.
A tervek szerint idén ősszel szeretnék ünnepélyesen átadni az épületet. Mivel a járvány meggátolta az összetartozás zászlaja kezdeményezés lebonyolítását, nem is lehetne szebb alkalmat találni a zászló felavatására, mint a kalondai Palóc Ház átadásának idejét.
Megjelent a Magyar7 2021/18.számában.
