2021. április 29., 14:41

Megnyíltak a kocsmák: „Már lelkileg is majdnem szomjan haltunk”

A falvakban, ahol a vendéglátóhelyek teraszai megnyíltak, a nap bármely szakában találunk vendégeket. Mint életető esőt várták a nyitást úgy a kocsmárosok, mind a vendégek, talán még a rendszeresen kocsmába járók családtagjai is.

kocsma
Fotó: Bokor Klára

Köbölkúton a főút melletti teraszon mindig ül valaki, már csak annak okán is, hogy rajta keresztül vezet a járda a Jednotába és a község központjába. Közeleg a dél és iszogatnak páran a kinti asztaloknál. Pista és János is nehezen viselték a társaság hiányát. János meséli, ő még a koronavírus-fertőzést is elkapta februárban.

Szerencsére kis fejfájással megúsztam a dolgot, de a két hét karantén még nagyobb bezártságot eredményezett. Unalmamban szétfűrészeltem egy hordót és csináltam belőle díszt a borospincéhez. Annyit dolgoztam rajta, hogy a nejem nem győzött álmélkodni

– mosolyog. Abban minden jelenlévő egyetért, ideje volt a nyitásnak, mert a társaságot nem lehet semmivel pótolni.

Leül az egyik asztalhoz a 94 éves Jenő bácsi is.

Nehezemre esik a hosszabb táv, de kényszerítem magam a sétára, nehogy elgyengüljenek az izmaim. Most üzletben és gyógyszertárban voltam

– világosít fel. Kiderül, ő egyáltalán nem iszik alkoholt, ide csak azért ült le, mert elfáradt, no meg hogy váltson néhány szót a falubeliekkel.

Andrea, a csapos nem panaszkodik.

Otthon volt a lezárások hónapjaiban a családjával, élvezték az együttlétet. Az állami támogatás révén fizetésének 80 százalékét is megkapta.

Még csak kiadó ablakon keresztül szolgálja ki a vendégeket - úgy látja, csak óvatosan térnek vissza az emberek.

Késő délután már többen ülnek Szőgyénben a Bufet teraszán, bár ez a járvány előtti helyzethez nagyon gyér látogatottságot jelent. Misi a fiatal, még középiskolába járó csapos jókedvűen szolgálja ki a vendégeket.

November végén egyik napról a másikra kellett bezárnunk. A vendéglátó üzemet családi vállalkozásban működtetjük, az épület is a tulajdonunkban van, ezért valahogy sikerült túlélnünk a lezárás hónapjait. Volt intézve támogatás is, de valami oknál fogva megakadt, így mi támogatást nem kaptunk. De együtt erősek vagyunk és megyünk tovább, örülök, hogy végre kinyithattunk

– fejti ki a fiatal.

Egy középkorú férfi úgy véli, ez a bezártság mostanra már az elviselhetetlenségig fokozódott, egy percig se bírta volna tovább. A vele egy asztalnál ülő társa is azon a véleményen van, nagyon hiányoztak már a baráti beszélgetések.

Alkoholt inni otthon is lehet, de egy-két sör mellett jókat beszélgetve, vitázva valósággal felüdül az ember lelke

– konstatálják.

A sok felesleges, józan ésszel fel nem érhető előírást, korlátozást se nagyon díjazták. Számtalan általuk megélt, meghökkentő szituációról számoltak be. A másik asztalnál ülő ötvenes elmondta, soha annyit nem tartózkodott a természetben, mint a korlátozások alatt, ami jót tett az egészségének és úgy látja, ez a következőkben is így lesz, hiszen csak a teraszon üldögélhetnek.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.