Meglepetések a Csonkavár alatt
Gönczy Bertalan lokálpatrióta, aki három évvel ezelőtt olyasmibe vágta a fejszéjét, amit csak szent megszállottsággal lehet csinálni. Bár 2005-től folyamatosan Prágában élt és dolgozott, soha nem felejtette el Királyhelmecet, hiszen tudta, egyszer biztosan visszatér ide.
S mert úgy tervezte, hogy igazi szőlősgazdává válik, elkezdett szőlőt telepíteni, borospincét keresni. Ekkor fordult az érdeklődése a Csonkavár felé, hiszen a helyi bor ott van a legméltóbb helyen.
Miután az előző tulajdonos 2018 elején eladta neki az ingatlant, felkereste a műemlékvédelmi hivatalt, hogy tanácsot kérjen: mi lehet az oka, hogy a Perényi-pinceként ismert borozó és étterem gyakran beázik? A hozzáértők apróbb kutatás szükségét előlegezték meg, ebből azonban menet közben komoly feltárási munka kerekedett, egyrészt állagmegóvási céllal, másrészt azért, hogy a pincéket megőrizhessék az utókor számára.
Legutóbb tavaly augusztusban beszélgettünk. Elevenítsük fel a feltárási folyamatot, illetve mondjuk el, mi történt azóta.
Egy műemlék feltárása három részből áll: a műemlékvédelemből, a régészeti falkutatásból, valamint a levéltári munkából. Ezek együttese eredményezhet csak előrelépést. 2018 májusában kezdődött az első feltárás a Kassai Műszaki Egyetem munkatársaival. Azóta kiderült a beázások oka: sok falmaradványt találtak a föld alatt, amelyek nem engedték ki a vizet a pince boltíve felől, ezért a víznek csak befelé nyílt útja. A kibontott falak fölé így egy ideiglenes tetőt kellett emelniük. Mai napig nem tisztázott, hogy egy várról, egy palotáról, vagy egy főnemesi kúriáról van-e szó. Az ugyanakkor szinte bizonyos, hogy 1414 után épült, és 1553-ig maradt fenn teljes épségben.
Kiderült az is, hogy az épület sokkal nagyobb volt, mint azt a maradványaiból sejteni lehetett.
A Csonkavár alapterülete 25 x 25 méter, azaz 625 négyzetméter. Ismerjük az alagsorát, ahol három új pincehelyiséget sikerült feltárni. Az első emeletből csak egy közfal és két nagy ablakrés maradt meg.
Vannak ugyan jelek arra vonatkozólag, hogy esetleg második emelete is lehetett az egykori épületnek, ám erre írásos bizonyítékot nem találtunk.
A tavalyi év a nagyszabású feltárás éve volt. Mintegy 700 tonna törmeléket mozgattunk meg, hiszen az ingatlan közel két és fél, három méter vastag törmelék alatt fekszik, tehát a régi várudvar is ilyen mélyen található.
Hogyan fest jelenleg a Csonkavár tulajdonjoga?
Nyolcvan százalékban az én tulajdonomat képezi, 20 százaléknyi a városé, amit 30 évre bérbe kaptam. Egyébként a munkálatokat túlnyomórészt önerőből fedezem. A Csonkavár újonnan beépített részeitől teljesen meg kell válnunk. A teljes épület feltárását követi majd az állagmegőrzés, végül a környezet helyreállítása.
Meglepetésemre már az elmúlt évben nagyon sokan ellátogattak hozzánk, s úgy érzem, egyszer még érdekes színfoltja leszünk a városnak. De már most is szívesen megmutatom bárkinek az épület maradványait.
Kik voltak a Csonkavár eredeti lakói?
Az 1400-as években a Pálóczi család volt a vidék tulajdonosa. A családban az örökösödés során mindenki egyformán részesült a javakból, így sohasem volt örökösödési tárgyalás, amely dokumentumként az utókorra maradt volna. Ez a feltörekvő család birtokolta még Sárospatakot és Pálócot. A feltárásokból kiderült, hogy a 15. század közepén husziták is megfordultak Királyhelmecen, mert a kandalló boltíve felett huszita nyílhegyekre, cserepekre bukkantunk. Ők ekkor már nem a hitet terjesztették, hanem elsősorban raboltak. A mohácsi vész idején halt meg Pálóczi Antal, a család utolsó férfisarja. Neki ugyan volt végrendelete, de csak az ingóságairól. Ez egy fennmaradt értékes középkori magyar kordokumentum. Ezt követően Perényi Péter foglalta el a Pálóczi-birtokot.
1534-ben Perényi nagyszabású építkezésekbe kezdett, köztük a Csonkaváron is, hogy a kornak megfelelően erősebb, védhetőbb épületté alakítsa át. Perényi később börtönbe került, a császár pedig rendeletet adott ki a rablófészkek, így a Csonkavár lerombolására is.
Az épületet a dokumentumok szerint 1553-ig lakták. Maradványait már a 17. században Csonkavárként emlegették, és mindössze a pincéjét használták.
Milyen terveket dédelget az épülettel kapcsolatban?
A három év ásatás után úgy látom, még legalább három évi munkára van szükség ahhoz, hogy a nagyközönségnek is bemutathassuk a feltárt épület első, elkészült részeit.
A három pincehelyiség egyikében turisztikai-információs központ létrehozását tervezzük emléktárgyakkal, lapidárium kialakításával, a Csonkavár történetének bemutatásával. A Perényi-pincét szeretnénk a jövőben is a rendezvények szolgálatába állítani, míg a harmadik helyiségben kap helyet a borospince. Egy olyan, 3D-ben megtekinthető történelmi túra elkészítését tervezem, amely egy applikáció segítségével bemutatja a látogatóknak, hogyan nézhettek ki az egyes évszázadokban a Csonkavár termei. Mindez hosszú, fáradságos munka, olykor váratlan eseményekkel, de ugyanakkor motiváló, és bízom benne, hogy három év múlva már látogathatók lesznek a termeink.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/21. számában.
