Megelevenedik a Gömöry család öröksége
A napokban mutatta be legújabb kiadványát a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum. A Gömöryek hagyatéka című kötet egy különleges történelmi utazásra invitálja az olvasót: betekintést nyújt a serkei kastély egykori lakóinak mindennapjaiba, valamint a Gömöry család gazdag örökségébe.
A könyvbemutatón a közönség nemcsak a kiadvánnyal ismerkedhetett meg, hanem a háttérben zajló kutatómunkába is bepillantást nyerhetett. A kötet két történész szerzője, Kerényi Éva és Kerepesi Igor vezette végig az érdeklődőket a Gömöry család történetén, különös tekintettel Gömöry Olivérre és feleségére, a budapesti Nemzeti Színház egykori színésznőjére, Maróthy Margitra.
Ahogy Kerepesi Igor is kiemelte, a kötet jelentősége túlmutat egy egyszerű helytörténeti kiadványon: tulajdonképpen egyfajta késői kiállítási katalógusként is értelmezhető, amelynek gyökerei több mint egy évtizedre nyúlnak vissza. Megszületését nagyban segítette, hogy a múzeum raktáraiban korábban ismeretlen, feldolgozatlan családi fényképalbumokra bukkantak, amelyek új irányt adtak a kutatásnak.
A kiadvány a 19. század végétől egészen a 20. század közepéig követi nyomon a házaspár életét. Gömöry Olivér miniszteri titkárként dolgozott, ugyanakkor sokoldalú művészegyéniség volt: íróként, fotósként és művészetkedvelőként is aktív szerepet vállalt. Felesége, Maróthy Margit a kor ismert színésznője volt, aki a teozófia (az Istenre és az isteni dolgokra vonatkozó ismeretek – a szerk. megj.) iránt is élénken érdeklődött.
A serkei kastély nem csupán otthonként szolgált számukra, hanem egyfajta szellemi központként is működött, ahol gyakran megfordultak művészek, értelmiségiek és teozófus gondolkodók. A kötet ennek a különleges világnak a kulisszái mögé enged bepillantást.
Kerényi Éva a bemutatón hangsúlyozta: a cél nem pusztán a tárgyi emlékek bemutatása volt, hanem egy olyan szellemi és kulturális közeg megidézése, amely a Gömöry család életén keresztül válik igazán átélhetővé az olvasó számára.
A Gömöry család hagyatékának jelentős része ma a Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található. Különlegessége, hogy a gyűjtemény nem egyszerre került az intézménybe: az anyag egy része már életük során, más része pedig Maróthy Margit 1955-ben bekövetkezett halála után, Holéczy Miklós akkori igazgatónak köszönhetően került a múzeumba.
A hagyaték rendkívül gazdag és sokrétű. Megtalálhatóak benne a több ezer kötetes, több nyelvű történeti könyvtár kötetei, a családi levelezések és kéziratok darabjai, ezenkívül festmények, szobrok és egyéb műtárgyak, fényképek és fotóalbumok, valamint személyes tárgyak és különleges relikviák.
Kiemelkedő jelentőségűek azok a fényképalbumok, amelyek hosszú ideig feldolgozatlanul hevertek a múzeum raktáraiban. Ezek felfedezése indította el azt a többéves kutatómunkát, amely végül a kiadvány megszületéséhez vezetett.
A történészek munkájának egyik legnagyobb kihívását a hagyaték azonosítása jelentette. Sok esetben nem volt egyértelmű, hogy egy-egy dokumentum, fénykép, vagy műtárgy pontosan kihez köthető. A kutatók gyakran apró részletekből – például kézírásból, vagy fotók hátoldalán található megjegyzésekből – rekonstruálták a történeteket.
A feltáró munka során az is kiderült, hogy a múzeum gyűjteményében található Gömöry-hagyaték jóval nagyobb és jelentősebb, mint azt korábban gondolták. A kutatásba budapesti szakemberek is bekapcsolódtak: segítségükkel sikerült azonosítani több, külföldi kapcsolatokra utaló fényképet és személyt is.
A kötet nemcsak egy család történetét mutatja be, hanem a korabeli társadalmi és kulturális hálózatokat is. A Gömöry család kapcsolatban állt a korszak meghatározó arisztokrata köreivel – például a Coburg családdal –, valamint számos művésszel és értelmiségivel. A kiadványban olyan személyiségek is megjelennek, mint Herczeg Ferenc író, Feszty Árpád és Mednyánszky László festők, illetve utalások történnek más jelentős nemesi családokra is. Ezáltal a kötet túlmutat egy családtörténeten: egy egész korszak társadalmi és kulturális lenyomatát adja.
A bemutatón különleges pillanatot jelentett, amikor megszólalt a Maróthy család egyik leszármazottja, Dr. Sívóné Kiss Edit, aki személyes emlékein keresztül hozta közelebb a múltat. Az ő nagyapja volt Maróthy Kálmán, Maróthy Margit testvére. Mint fogalmazott, a kutatások, kiállítások és a most megjelent kötet révén ismét megszólal a múlt: a család története újra életre kel, és kézzelfoghatóvá válik a jelen számára is. Elmondása szerint a kiadvány számára is sok újdonságot tartalmaz még úgy is, hogy korábban már látta a gyűjtemény egy részét a kiállításokon. Külön érdekességként emelte ki például, hogy Gömöry Olivér irodalmi munkásságáról új információkat szerzett.
A személyes kötődés azonban nem csupán az emlékezésben nyilvánul meg: Sívóné Kiss Edit bár Budakeszin él, de ma is kapcsolatban áll a helyszínnel, hiszen családi örökség révén a serkei kastély környékéhez is kötődik, s ha Gömörben jár, rendszeresen felkeresi az egyébként felújítás alatt álló kastélyt.
Összefoglalva tehát, a Gömöryek hagyatéka nem egyszerűen kiállítási kísérőanyag, hanem önálló értékkel bíró történeti munka. A gazdag képanyag és a részletes leírások révén az olvasó betekintést nyer egy eltűnt társadalmi réteg mindennapjaiba, gondolkodásába és kapcsolatrendszerébe.
A kötet nemcsak a Gömöry család történetét tárja elénk, hanem hozzájárul a gömöri régió múltjának árnyaltabb megismeréséhez és megértéséhez is. Egy olyan világ rajzolódik ki általa, amelyben a művészet, a tudomány és a társas élet szorosan összefonódott – és amelynek emlékei ma is megszólítják az olvasót.
A kiadvány megjelenését a Kisebbségi Kulturális Alap támogatta, és a múzeum látogatóközpontjában vásárolhatják meg az érdeklődők.
Megjelent a Magyar7 2026/13. számában.
