Még nem látni a fényt az alagút végén
Az energiaválság és a folyamatos áremelkedések idején egyre nagyobb teher hárul az önkormányzatokra és a településvezetőkre. Bár különféle intézkedésekkel, az épületek energiahatékonyságának növelésével és az alternatív energiaforrások kiaknázásával igyekeznek pénzt megtakarítani, de ez sem elég az áremelkedések okozta többletköltségek fedezésére.
A Komáromi járás legfiatalabb városának, Naszvadnak és három községének, Csallóközaranyosnak, Keszegfalvának és Marcelházának a polgármesterét kérdeztük sokasodó gondjaikról és azok orvoslásáról.
– Jelenleg 875 ezer euró uniós támogatásból és az 5 százalékos önrészből finanszírozzuk a városháza épületének és tetőzetének hőszigetelését, valamint fűtésrendszerének és nyílászáróinak teljes körű cseréréje is sor kerül. A későbbiekben fotovoltaikus rendszerrel segítenénk a villanyáram megtakarítását. Ezeket a munkálatokat júniusig kell elvégezni.
Igaz, a 160 ezer eurós beruházás esetében 30 százalékos önrészt kellene biztosítanunk, de még ilyen feltétel mellett is örülnénk a pályázati támogatásnak – tudtuk meg Molnár Zoltántól, Naszvad város polgármesterétől.
Örvendetesnek tartja, hogy az iskolaépületet már korábban szigetelték és a nyílászárókat is kicseréltették.
– Ha majd lehet, az épület fűtésrendszerének korszerűsítésére is benyújtjuk a pályázatunkat. Két évvel ezelőtt már próbálkoztunk, de akkor nem jártunk sikerrel.
s a későbbiekben a hőszigetelésére is sort kerítünk – tette hozzá.
Bár a város közvilágításán már hat éve úgy spórolnak, hogy takarékos LED-es égőket használnak, ám újabban annak intenzitását 22 óra, majd 24 óra után folyamatosan kisebbre állítják.
– Minden második világítótestet kiiktattunk a Fő téren, pedig ott is LED-es égők vannak.
Az előbbi esetében havi elszámolás történik, így jobban „képben” vagyunk, de a gázszámla kellemetlen meglepetéseket okoz. A sportcsarnokban például korábban évi 27 ezer euró előleget fizettünk, jelenleg azonban már 98 ezernél tartunk! Meglátjuk majd, hogy milyen kompenzációs pénzt kapunk az államtól, amiért a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) is harcol.
– Húsz éve vagyok a község polgármestere, s mindig, sőt, egyre jobban törekszem az energiatakarékosságra. Miként egy családban, úgy egy faluban is az energián lehet a legtöbbet megspórolni. A helyi középületeket, beleértve az alapiskolát és az óvodát is, már szigeteltük és a nyílászáróikat korszerűekre cseréltük – nyilatkozta Varjú Éva, Csallóközaranyos polgármestere.
A kultúrházba nem invesztáltak, mert le akarják bontani, s a helyén újat építenének.
– A kultúrház felépítésének előzetes költségvetése mintegy 700 ezer euró, a bontás 120-150 ezer euró, amit saját tartalékalapunkból biztosítunk. Ha ugyanis év közben költségtakarékosan gazdálkodunk, akkor minden évben megmarad bizonyos összeg, ez a település aranytartaléka, amely most több mint 1 millió euró – árulta el.
Ami a falu közvilágítását illeti: tavaly szeptember végére befejezték a régebbi égők energiatakarékosabb, LED-izzókra való cseréjét.
– Ehhez szükség van a hőszivattyús fűtésrendszer kiépítésére is. Az iskolaépület esetében tavaly pályáztunk erre a célra, de sajnos, akkor nem kerültünk be a nyertesek közé. A mintegy 250 projektünkből mindössze 15 részesülhet támogatásban – fejtette ki a polgármester.
Céljaik megvalósulását pályázati pénzekből remélik.
– Már vannak ilyen célzatú, uniós pályázati kiírások, de még nem készültek el a saját projektjeink. Azért nem, mert folyamatban van három komoly beruházásunk előkészítése, amelyekhez szintén szükséges a községi önrész biztosítása. Ha azok már „sínen” lesznek, akkor a további terveink megvalósítására is próbálunk pénzt szerezni – zárta tájékoztatását Varjú Éva.
– Hazai pályázati pénzekből már korábban szigeteltük a kultúrház, a tűzoltószertár, a sportolók öltözőjének és a községi hivatal újabb épületének falait. Ezekben az objektumokban a nyílászárók cseréje is megvalósult. Folyamatban van a könyvtár és a községi hivatal régi épületének a szigetelése, valamint a hőszivattyús fűtésrendszer kialakítása. A kultúrház egyik részében még megvan a régi fűtésrendszer, de az illetékes cégekkel már konzultáltunk annak cseréjéről. Az egyik partnervállalat napkollektort javasolt a tetőre, míg a már felújított rész fűtését saját anyagi forrásból, fűtő-hűtő klímaberendezéssel temperáltattuk – mondta el Pataki Dezső, Keszegfalva polgármestere.
2020-ban az egész falu területén takarékos LED-es égőkre cserélték az elavult izzókat. Egy hónappal ezelőtt pedig elrendelték, hogy éjféltől hajnali négy óráig szüneteljen a közvilágítás, tehát csak feleannyi ideig világítanak, mint korábban.
– Persze, ezáltal a vonatkozó költségünk nem csökken a felére, mert az elhasznált kilowattórákon kívül más díjak is beleszámítanak a fizetendő végösszegbe.
A közös igazgatású és egy épületben működő magyar és szlovák alapiskola tantermeiben már bő egy évvel ezelőtt takarékos világítótesteket szereltünk fel.
Egyébként az iskolaépületet egy évtizeddel ezelőtt újíttattuk fel, a más helyen működő óvoda pedig a fűtésrendszerével együtt öt évvel ezelőtt újult meg.
Az említett intézmények esetében is megtörtént valamennyi falnak, illetve a tetőzetnek a szigetelése és a nyílászárók cseréje – magyarázta.
Pataki Dezső polgármester megjegyezte még, annak ellenére, hogy az állam támogatást nyújt a villanyáram és a földgáz árának kifizetéséhez, az előbbi kapcsán már a korábbi ár dupláját, az utóbbi esetében pedig a háromszorosát fizetik.
– Ha nem szabták volna meg az ár-plafont, akkor még több pénzt kellene erre a célra előteremtenünk. Az általunk kért támogatást már jóvá is hagyták, de azt még nem tudjuk, hogy a jövőben milyen mértékű további áremelkedés várható.
– Állandóan hadakozunk a földgáz- és áramszolgáltatókkal. Az a baj, hogy ők sem látnak tisztán, és mindig a maximumot akarják megfizettetni velünk – szögezte le a beszélgetésünk elején Varga Ervin, Marcelháza polgármestere. Úgy véli, hogy talán a gázszolgáltatással áprilistól helyreáll a rend, a villanyáram tekintetében azonban nem optimista.
– A község minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy kisebb legyen az energiafogyasztása. Miután a stadion épületében több mint 236 ezer euró uniós támogatásból 12 454 eurós önrésszel megcsináltattuk a geotermikus energia kiaknázására és hasznosítására szolgáló rendszert, kiderült, hogy a gázfogyasztásunk ugyan nullára csökkent, de az ahhoz szükséges, villanyra működő hőszivattyú a tízszeresére növelte az áramfogyasztásunkat. Sokkal jobb a helyzet az óvodában, ahová 270 ezer euró támogatásból 13 523 eurós önrésszel fotovoltaikus rendszert telepíttettünk, s azzal megtermeljük magunknak a villanyáramot. Csakhogy az áramszolgáltatóval nem tudtunk megállapodni arról, hogy tőlünk átvegyék a fölös zöldenergiát. Emiatt
Ez a beruházás nagyon jót tett az intézménynek, mert hetekig úgy működik, hogy nem kell használnia a kinti áramforrást. Ebből az összegből került sor az óvodaépület hőszigetelésére is – magyarázta.
Arról is beszélt Marcelháza polgármestere, hogy miután a helyi alapiskolára csaknem 521 ezer euró támogatást kaptak, a község önrésze 27 419 euró, ott is belefognak a geotermikus energia kihasználásába, és már fotovoltaikus rendszerre is pályáztak.
Ez azonban olyan konstelláció, ami ritkán jön össze... A kultúrház hőszigetelése és a nyílászárók cseréje 140 ezer euró támogatásból és a kért 7 368 eurós önrészből valósulhatott meg.
Már korábban önszabályozó rendszerűre cserélték a közvilágítást.
– Önszabályozó rendszerünk van óránként 50 wattig, de akár 20 wattos fogyasztásra is vissza tud állni, egyes helyeken például fél egyig világít, majd lekapcsol, s fél négykor magától újraindul. Összességében kijelenthetem, hogy bár jelenleg sokkal kevesebb energiát használunk mint korábban, sajnos a fogyasztásunkért mégis sokkal többet fizetünk.
Megjelent a Magyar7 hetilap 12. számában.
