Meddig nyújtózkodhatunk? Új szabályok vonatkoznak a pozsonyi épületek magasságára
A Pozsonyi Nagyvárosi Intézet egy várostanulmányt tett közzé, amelyben szabályokat javasol az újonnan épülő épületek maximális magasságára vonatkozóan.
Az új épületeknek eszerint tekintettel kell lenniük a város látképére, de az olyan meghatározó építményekre is, mint például a Zerge-hegy vagy a pozsonyi vár. A legmagasabb épületeket a szlovák fővárosban a Nivy bevásárló központ környékén építhetik a befektetők, a város többi részében a magassági zónák lesznek a meghatározók, írja a cas.sk portál.
Nyilván nem véletlenül születetett a döntés. A pozsonyi panorámát nézve a többemeletes házaival néha úgy tűnik, mintha az építészek aszerint építkeztek volna, hogy éppen milyen kockát gurítottak. Ez az átgondolatlan építkezés azonban hamarosan megváltozhat.
Pozsony csak az utolsó évtizedben törekedett a magassági zónák átlátható szabályainak betartására” – magyarázta Dagmar Schmucková, a város szóvivője. A magassági övezetbesorolás fő célja a város panorámájának megőrzése a jellegzetes jegyekkel: a Kis-Kárpátokkal vagy a pozsonyi várral.
A többemeletes épületek felső határának meghatározásakor a tanulmány két típusra osztja a város jellegzetességeit. A helyi nevezetességekre (5 km-es és kevesebb távolságból észlelhetők) és az összvárosi nevezetességekre (10-15 km távolságból is megfigyelhetők és részét képezik a város identitásának).
A helyi nevezetességek esetében a maximális magasságot a tanulmány szerint a 226 m-es tengerszint feletti magasságban lévő pozsonyi vár belső udvara határozza meg, ami 90 m-es magasságot jelent.
Az összvárosi nevezetességek esetében a Kis-Kárpátok sziluettje és az erdős részek látványának a megőrzése a mérvadó.
Ebben az esetben 260 m-es tengerszint feletti magasságról van szó, ami maximum 120 méteres viszonylagos magasságot jelent. Fontosak továbbá az M. R. Štefánik Nemzetközi Repülőtér légi és üzemi szolgáltatásai is, amelyek 309 m-es tengerszint feletti magasságot képviselnek, ami legfeljebb 169 méteres viszonylagos magasságot engedélyez.
Például a Duna jobb partján, a belvárosban nem lehet a 260 méteres tengerszint feletti magasságot meghaladni, és az épületek elhelyezésénél figyelembe kell venni a domináns természeti elemet, az ártéri erdőt – tette hozzá Schmucková.
Az összes paramétert figyelembe véve a legmagasabb épületek maximum 160 méter magasak lehetnek. A Nivy környékén már most is több ilyen épület van – az ún. Klingerka vagy a Nivy Tower. Az egyes épületekre vonatkozó konkrét maximális magasságok mellett a Pozsonyra vonatkozó tanulmány 5 magassági szintet határoz meg, ezek szerint kerül meghatározásra az adott területen az épületek magassága.
Mindenekelőtt fontos elmondani, hogy a tanulmány egyelőre csak ajánlás jellegű, azaz még nem volt véglegesen jóváhagyva, mondta Ján Buocik városi képviselő, a megyei közlekedési bizottság elnöke.
A már létező többemeletes házakat és a beléjük befektetett hatalmas összegeket ez a szabályozás ugyanis már nem érinti. Ráadásul, ha a fejlesztő valahol egy toronyházat akar építeni, ott először működő közlekedési infrastruktúrának kellene lennie. Például konkrétan a Nivyn először a villamos nyomvonalát kellene megoldani, de azt még el sem kezdték építeni” – fűzte hozzá a képviselő.
