Mátyusföldi életmesék - KÉPEKKEL
Életünk meséit a sors, a történelem és mi magunk írjuk. A régiek, az őseink élettörténeteiből pedig megismerhetünk egy letűnt világot, és építhetünk az akkori közösségek, szokások megtartó erejére. Erről szól a Tandem szervezet által kiadott Életmesék sorozat. A Tandem ezúttal a mátyusföldi életmeséket gyűjtötte kiadványba. A könyv ősbemutatójára Alsószeliben került sor.
A Jurtanapok nagyfesztiválról, a kemenceparkjáról és az összetartó közösségéről híres Alsószeliben mutatta be legújabb Életmesék sorozatát a Tandem szervezet. Az Életmesék – Élő történelem-mozaikok a Mátyusföldről könyv szerkesztője Molnár Kriszta és Szendi Tünde.
Az Életmesék sorozat lényege, hogy fiatal gyűjtők, egyetemisták, aktivisták keresnek fel előre kiválasztott, idős, a múlt század viszontagságait megélt interjúalanyokat, és meghallgatják az élettörténetüket. Az így begyűjtött meséket, sztorikat hanganyagból papírra vetik, témakörökbe simítják és kiadják. Készült már kötete többek közt a Csallóközból, Nógrád vidékéről, Szenc- és Pozsony vonzáskörzetéből vagy a Zoboraljáról begyűjtött és rendszerezett életmesékből.
A kezdeményezés célja az idősek emlékezetének megőrzése, az élményalapú történelemoktatás népszerűsítése, az oral history beépítése a mindennapokba, de leginkább az oktatásba.
A nyilatkozók végig névtelenek maradnak – tudjuk meg a Tandem senior trénerétől, a szociológus Molnár Krisztától, akit az alsószeli bemutatóra kollégája Molnár Éva tapasztalt életmesék gyűjtő, lektor kísért el.
A Tandem képviselőit, a kötet bemutatóit Alsószeliben Kelemen Kata köszöntötte, aki maga is gyűjtőként szerepel a mátyusföldi kötet összeállításánál. A köszöntő és a bemutató után Pleva András Álmos, aranysávos mesemondó mesélt egy tipikus mátyusföldi történetet a közönségnek. Az Életmesék könyvet Kozmér Katalin, a VándorLáss társalapítója méltatta, aki elárulta, az életében megejtett utazások során őt is mindig az életmesék, az egyes helyek belső titkai, hagyományai, szokásai, rítusai érdekelték, ezért külön szeretettel üdvözli a felvidéki Életmesék projektet.
– fejtette ki Kozmér Katalin.
Szó van a kötetben magáról a régióról, a magyar-szlovák viszonyokról, az ünnepi szokásokról, a hitről, a háborús és háború utáni időkről. A szerkesztőktől megtudtuk a legjellemzőbb dolog, amit a mátyusföldi adatközlők folyamatosan kiemeltek, az a régió közösségeinek összetartása. Ha baj van a Mátyusföldön, akkor mindig összegyűl a szomszédság segíteni.
A történetek nyelvjárásban vannak közölve. Molnár Kriszta hozzátette, ennek a gyűjtésnek az egyik lényege, hogy nyitott szívvel történjen, a további pedig az, hogy az életmesék megerősítsék azokat a közösségeket, ahol születnek. Hiszen élettel telibb az a közösség, ahol életre kelnek és meghallgatásra találnak az idősek történetei.
