Mateóc Szent István-temploma
Mateóc a Szepesség egyik korai, németek alapította települése, ma Poprád része. Először 1251-ben említik IV. Béla egyik oklevelében.
Mateóc - templombelső
Fotó:
Görföl Jenő
Temploma a 13. század ’70-es éveiben épült kora gót stílusban egyhajós templomként, keleten egyeneszáródású szentéllyel, nyugaton a hozzáépített toronnyal.
1442-ben a templom hajóját két központi oszlopra futó bordás keresztboltozattal fedték, így csarnoktemplom benyomását kelti. A nyugati oszlop négyszög-, az északi nyolcszögprofilú. A szentélyt is bordás keresztboltozat fedi, melynek két oszlopfője emberfej díszítésű, az egyik Szent Istvánt ábrázolja, a zárókő pedig leveles, virágos. A szentélyben egy kőfaragásos pasztofórium található, a hajóban pedig egy bronz keresztelőmedence a 14. századból.
A templom igen jelentős értékei a főoltár festett táblaképei, amelyek Szent István és Szent Imre életének eseményeit ábrázolják. Ezek az 1453-ban készült táblaképek a 19. században neogót keretet kaptak. A mateóci mesterként ismert festő képei a korszak legértékesebb oltárképei közé tartoznak.
Az 1520-ban készült faragott királyszobrok (Szent István, Szent László, Szent Imre) ma a Magyar Nemzeti Galériában találhatók.
Címkék
