Márkaépítés negyvenmillió percben
A hetvenöt esztendő negyvenmillió percet jelent a Csemadok életében. Ez az idő belevésődött a „szolgáló” csemadokosok, közösségek sorsába. Ez alatt a Csemadok olyan márkává alakult, ami teljesen összeforrt a felvidéki magyarság életével, és ily’ módon ez a szervezet a felvidéki magyarság kovászává is vált.
A fenti gondolatokat Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó fejtette ki, akit mindig nagy szeretettel és barátsággal várnak a Felvidéken. Ő maga is sokszor hangsúlyozza, szívesen jön közénk, hogy találkozzon a felvidéki barátaival. Galántára, a Csemadok 75. születésnapját ünnepelni édesanyjával érkezett, aki először járt a mátyusföldi városban, és éppen egy nagyszabású, rangos ünnepségen.
– kezdjük a beszélgetést Szili Katalinnal. Szóba kerül a jövő víziója is, vajon reális-e, hogy a mai, illetve jövőbeli fiatalság fel tud, vagy fel akar nőni az elődökhöz? Lesz-e bennünk és utódainkban annyi erő, szent akarat, mint a nagy elődökben volt az elmúlt 75 évben a közösségépítés és megtartás területén.
"A Csemadok az etnikai, politikai utánpótlás melegágya is lehet. Innen kerülhetnek ki azok a politikusok, akik, reményeim szerint, egy etnikai párt keretében képviselni fogják a felvidéki magyarság érdekeit. Számos olyan csemadokost ki lehetne emelni, akiben már megfogalmazódott a kérdés: kiknek fogják tudni továbbadni a fáklyát. Hiszen ma az az egyik legnagyobb kérdés, hogy kik fogják alkotni azt a generációt, amely tovább tudja vinni a lángot. Az idősebb csemadokosoknak a feladata – amit sokan teljesítenek is –, hogy megszólítsák a fiatalokat" – mondja Szili Katalin. Abból tudtak erőt meríteni, hogy a Csemadok olyan időszakban alakult meg, amely megtépázta a közösséget, és a változásban is állandó tudott maradni. Rendkívül jelentős szerepe van abban, hogy meglegyen az utánpótlás.
Ismerve Margaret Thatcher híres mondását: Ha azt akarod, hogy a politikában valamit megfogalmazzanak, bízd egy férfira, de ha azt akarod, hogy meg is valósítsák a terveket, bízd egy nőre. Drukkoltam, hogy legyen egy olyan női jelölt, aki összerántja ezt a pártot, és új irányt ad neki. De nyilvánvaló, hiszek a fiatalok elszántságában és elkötelezettségében, és remélem, nem az egyéni életutak, hanem a közösség jövője lesz a fontos az elkövetkező években. Ez most egy inflexiós pont lesz a felvidéki magyarság politikai jövőjének tekintetében – fogalmaz Szili Katalin, rámutatva a felvidéki közélet egyes szegmenseinek összefonódására.
A Csemadok és az ifjúság gondozásának, a jövő fáklyavivőinek nevelésére Görföl Jenő országos titkár is rámutatott ünnepi beszédében. A múltidézés helyett a jövőbe tekintett. Az erdő metaforájával nyomatékosította a szövetség jelentőségét a felvidéki magyarság életében. A Csemadok erdő, egykor hatalmas rengeteg volt, ma már azonban – bár vannak hatalmasra nőtt szálfák – alig látunk facsemetét.
Hogy nagy szükségünk van a belőlük kisugárzó erőre, mert hisszük, hogy csak így tudunk túlélni – vázolta a jelenlegi állapotokat a 75. évforduló kapcsán Görföl Jenő rámutatva arra is, hogy a fejlődésnek, növekedésnek mindig vannak akadályai és megoldásokat találni nem könnyű. A találkozásokban, beszélgetésekben, a közösségépítő rendezvényekben azonban lát rációt, és szerencsére sok Csemadok-alapszervezetnek van igencsak jól kiépült találkahelye, ahol a matuzsálemi korú tölgyek is elsusoghatják egykori küzdelmeik és reményeik történetét.
– zárta gondolatait az országos titkár.
A galántai évfordulós ünnepségen bemutatkoztak a mátyusföldi régió hagyományőrző csoportjai. Ezzel is azt kívánták bemutatni, hogy a jövőkép reális, akadnak jól fejlődő facsemeték, lángot vivő fiatalok. Átadták az országos Csemadok-kitüntetéseket is. A hosszú évek kitartó munkájáért Szabados László (Alsószeli), Srejner Attila (Diószeg), Szabó Dénes (Hidaskürt), Szabó Zoltán (Jóka), Prágai Erzsébet (Nagyfödémes), Jurás Lívia (Pered), Bodri Eleonóra (Vízkelet), Žiaček Adrianna (Zsigárd) és Zupko Tamás (Vezekény) vehette át az elismerő oklevelet.
A Csemadok-ünnepség Taksonyon, Duka Zólyomi Árpád emléktáblájának leleplezésével folytatódott. Az emléktáblát Pék László kezdeményezésére Túri Török Tibor alkotta meg.
– mesélt Szili Katalin egykori harcostársáról. Duka Zólyomi Árpád azt a fajta polgári, értelmiségi politikust jelenítette meg, aki elvhű, felelősségteljes és sziklaszilárd elhivatottságú. Helyt adott Szabó Dezső szavainak, hogy elpusztulni lehet, de rongy embernek lenni nem. Áradt belőle a nemzete iránti elkötelezettség, s lehet, ha egy másik történelmi korszakban születik, akkor Esterházy János-i magasságokat élhetett volna meg. Megérdemli azt, hogy mindvégig ott legyen a felvidéki magyarság panteonjában.
Megjelent a MAGYAR7 44. számában.
