Malonya: a virágos gróf öröksége

A Taszármalonya településrészét képező Malonyát az elmúlt évszázadok során a Tapolcsányiak, a Horváthok és a Kereskényiek is birtokolták, legjelesebb lakója mégis az az Ambrózy-Migazzi István volt, aki 1892-ben hozott létre itt, a mai Aranyosmaróti járásban egy különleges arborétumot.

Az északnyugat-magyarországi Tanakajd községből származó Ambrózy már kiskorától lelkesen foglalkozott a botanikával, mégis jogi pályára lépett. Tanulmányai elvégzése után újdonsült feleségével, Migazzi gróf lányával, Antóniával a malonyai uradalom melletti tölgyes-gyertyános erdő szélén építtetett neoklasszicista stílusú kastélyban telepedett le.

A kastélyt körülölelő, mintegy 40 hektáron elterülő erdőben kezdetben közel másfél ezer külhoni fafajtát telepített, sőt itt valósult meg jó néhány örökzöld, idegen származású fás növény akklimatizálása is. Kontinentális klímájú birtokán leginkább lomblevelű örökzöldeket igyekezett megtelepíteni, szem előtt tartva az egész életét végigkísérő jelszót: semper vireo, vagyis örökzöld. Az erdő hamar megváltozott. Az örökzöld puszpángok, a közönséges mahóniák és a borostyánok mellé hamarosan több, ezen a vidéken addig ismeretlennek számító fafajta került.

„Az örökzöld park, a Malonyai Arborétum neve még a tengerentúli szakmai körökben is jelentős visszhangot keltett, és Ambrózy-Migazzit, akit addig a fás növények esetleges meghonosításáról szóló elmélete miatt csúfoltak, az idegen származású örökzöld fafajták közép-európai körülmények közé történő introdukciójának úttörőjeként kezdték számontartani” – olvasható a botanikus kert angolul, németül és magyar nyelven is elérhető honlapján.

Az arborétum túlélte alapítójának távozását, két világháborút és számos más megpróbáltatást, és Ambrózy-Migazzi István lelkes követőinek köszönhetően ma is virágzik, otthont adva például olyan növényeknek, amelyek Ázsián kívül sehol másutt nem telepedtek meg.

A virágos grófnak is nevezett Ambrózy követői között kell megemlíteni két cseh kertészt, Jozef Mišákot és Jozef Richtárt. Mišák az első örökzöld növények kiültetéséért felelt, felügyelve a sikeres akklimatizációs folyamatukat, Richtár pedig az arborétumot népszerűsítve ahhoz járult hozzá, hogy a fás növények gyűjteményével minisztériumi szinten is kellő mértékben foglalkozzanak.

A ma már 67 hektáron elterülő, mint-egy 2300 fajta növénynek otthont adó botanikus kert 1953-ban vált a Szlovák Tudományos Akadémia (SZTA) részévé. A honlapon leírtak szerint rövid idő alatt hat olyan részleg épült itt ki, melyeknek köszönhetően a tudományos munkahelyet 1967-ben az akadémia Dendrobiológiai Intézetének nevezték el. A botanikus kert objektuma nem sokkal később az SZTA Biológiai–Ökológiai Tudományok Központjának a részévé vált.

Az örökzöld fás növények leggazdagabb közép-európai genetikai forrásállományát jelentő malonyai arborétum 4,5 kilométernyi fő sétaútvonalán végighaladva csaknem az egész világ fás növényei megtekinthetők. A kelet-ázsiai dendroflóra területén járva a hosszú tűlevelekkel és nagy tobozokkal rendelkező himalájai selyemfenyőt, a nagy levelű japán tölgyet, vagy éppen a kínai mamutfenyőt ismerhetjük meg, az észak-amerikai dendroflórát bemutató részben sok más mellett óriás tuják, vörös tölgyek, Jeffrey-fenyők láthatók, s ugyancsak itt kapott helyet a Szlovákiában még mindig ritkaságnak számító örökzöld mamutfenyő és a kék duglaszfenyő is.

Egy körséta keretében a koreai növényültetvények is megcsodálhatók, köztük a keleti tujával, a gyertyánszillel, a jezsámennel, a koreai aranyfával, a korallberkenyével és a juharlevelű tüskefával. A szlovákiai autochtón dendroflóra területét 1992-ben alakították ki a park kéthektáros szegletében. Van itt havasi törpefenyő, cirbolyafenyő, jegenye- és lucfenyő, de erdei bükk, magas kőris, kocsányos tölgy és természetesen több nyár- és fűzfa is.

Az arborétumból nem hiányozhatnak a rózsák sem. A kastély teraszai alatt elterülő egyhektáros területen Ivan Tomaško tervezte a jelenlegi rózsaültetvényt. A látogatók a negyven rózsafajta között a világhírű rózsanemesítő, a korponai Rudolf Geschwind rózsáit is megcsodálhatják, főleg május végén, amikor az 1200 rózsatő teljes pompájában tündököl.

Az arborétum szimpatizánsai 2010-ben alapították meg a Malonyai Arborétum Baráti Társaságot, amelynek fő célja a szervezet támogatása céljai teljesítésében, főleg az arborétum dendrogyűjteményeinek bővítésében, valamint az intézmény pozíciójának megerősítésében, az arborétum jó hírnevének Szlovákiában és külföldön történő terjesztésével.

Immár huszadik éve rendszeresen megtartják az Ambrózy-napokat, megemlékezve az arborétum alapítójáról. A botanikus kert eme legfontosabb eseménye egyben az új szezon hivatalos megnyitója.

Amint a koronavírus-járvány lecsengését követően újra megnyitja kapuit, Aranyosmarót és Nyitra közelében járva, mindenképpen érdemes lesz meglátogatni a Malonya és Kisvezekény között, Barskisfalud mellett elterülő arborétumot, amelynek tanösvényein járva több olyan fás növényt csodálhatunk meg, aminek neve magyar nyelven is fel van tüntetve. 

Megjelent a Magyar7 2020/12.számában.