Május elsejei felvonulás
A régi fényképek életünk szemtanúi. Ahogy múlik az idő, egyre erősödik bennünk a múlt iránti sóvárgás, keressük gyermek- és ifjúkori énünket, egykori önmagunkat. A régi fotók idővel megbecsült tárgyak lesznek, mert nézegetésük közben felelevenedik a múlt, eszünkbe jutnak bájos történetek, emlékezetes beszélgetések, pillanatok.
Ez az esemény még a nyolcvanas évek legelején, 1983-ban történt Nagymegyeren, a május elsejei felvonulás előtt. A mellékelt fotókon a Csilizköz Egységes Földműves Szövetkezet egykori dolgozói vonulnak fel, előtérben az allegórikus kocsikkal.
Ezek elkészítése mindig komoly kihívást jelentett, jelképes üzeneteket, mondanivalót kellett kifejezniük mutatós formában. Nem volt könnyű, sem egyszerű elkészíteni, mert alapanyagok nem nagyon voltak, az akkor kapható és beszerezhető díszítő elemekkel lehetett csak dolgozni. Használhattunk krepp-papírt, előre elkészített betűket, számokat, színes csillogós papírokat, ragasztó anyagokat, sperlapokat, számtalan mennyiségű gombostűt és rajszöget. Az állattenyésztés, a növénytermesztés, az ökonómiai részleg, valamint a mechanizáció külön-külön allegórikus kocsival rendelkezett.
A május elsejei felvonulást előkészítő bizottsági ülésen az egyik vezető a következő kijelentést tette:
Így lett Csilizközben az allegórikus kocsiból allergiás kocsi. Természetesen komolyan gondolta, amit mondott. Nevetni, mosolyogni nem lehetett, mert annak következményei lettek volna, de egy életre megjegyeztük, s egymás között gyakran felemlegetjük.
Emlékeztek még, kedves csilizköziek?
(Forrás: Halgas Ildikó, Kulcsod)
Megjelent a Magyar 7 hetilap 2023/16. számában.
