Máig feldolgozatlan helytörténeti témák nyomában
Elmélyedni egy adott témában, ami felkelti az érdeklődésünket, mindenképpen építő jellegű. Azért is, mert a kutatás során olyan szilárd alapra tehetünk szert, amelyre később bátran építkezhetünk. Az pedig, hogy a megszerzett tudást mással is képesek vagyunk megosztani, magabiztosabbá tesz bennünket, ami rendkívül fontos az egészséges élet szempontjából. Szűkebb környezetünk múltjának kutatása mindemellett érzelmi kötődést is eredményez az adott környezethez, örökségünk megbecsülését, az összetartozás érzésének erősítését.
Ezért is figyelemre méltó, hogy Szencen évek óta nagy gondot fordítanak a helytörténeti kutatás megkedveltetésére a diáksággal. Ezt bizonyítja az is, hogy idén immár 12. alkalommal került sor a Szenczi Molnár Albert Alapiskola, a Szenczi Molnár Albert Közgazdasági és Pedagógiai Szakközépiskola és a Szenci Városi Múzeum szervezésében a helytörténeti diákkonferenciára, Pósa Lajos támogatásával.
Az idei konferencia különlegessége, hogy ezúttal teljesen új kis kutatók mutathatták be kitartó munkájuk eredményeit a múzeum közönségének.
A konferenciabizottság tagjainak, Gaučík István történésznek, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársának, Strešňák Gábor történész-levéltáros múzeumigazgatónak és Szanyi Mária néprajzosnak, a Kincskereső mozgalom elindítójának ennek ellenére nem lett volna könnyű dolga, ha rangsorolniuk kellett volna a kutatásokat. Szinte kivétel nélkül kompakt, jól átgondolt előadásokat hallhattunk, érett előadókra jellemző magabiztossággal, alig némi izgalommal.
Külön kiemelendő, hogy az elhangzott előadások közül nem egy olyan témát boncolgatott, amely mindmáig feldolgozatlan, s ez is azt bizonyítja, hogy a felvidéki magyar helytörténeti kutatásnak nagy adósságai vannak. Ezek egyike volt például Mák Annabella Katalin családi vonatkozások alapján született előadása az országból államellenes tevékenység miatt kiutasított tragikus sorsú pap, Letocha (Lengyelfalussy) József életéről, akiről máig nem sokat tudunk. A sok-sok dokumentummal illusztrált előadáson keresztül kirajzolódtak a kor történelmi folyamatai is.
Amit itt látunk Szencen, a helytörténeti diákkonferencián az egyfajta alulnézet és több szempontú látásmód, tulajdonképpen egy társadalomtörténet – fogalmazott lapunknak Gaučík István történész, aki szerint a felvidéki magyarság történetét úgy tudjuk megújítani, ha okosan alkalmazzuk a társadalomtörténet módszereit.
– fűzte hozzá Gaučík.
A továbbiakban Simon Dániel családjának történetén keresztül betekintést nyerhettünk a magyarbéli iskola történetébe is. Ásványi László volt parlamenti képviselő nyugati fogságáról tartott előadást dédunokája, Simon Jakab, Zalabai Áron pedig nagyapja, Zalabai Zsigmond irodalomkritikus és egyetemi oktatóról, családi hétteréről számolt be. Rendkívül érdekes és tanulságos volt Mucska Rebeka előadása, aki dédapja sorsán keresztül egyfajta képet tárt elénk a roma holokausztról, de a romasorsról általában is a hajdani Magyarországon.
Nem mindennapi témát választott Szabó Eszter, aki Szenc kriminalisztikatörténetével foglalkozott előadásában. Prezentációjából sok érdekességet megtudhattunk arról, milyen bűncselekményeket követtek el a városban az 1900-as években, illetve milyen krimihíreket hozott le akkoriban az újság. Ráadásul az előadó a hasonlóságokat és a különbségeket is összegezte az akkori és mostani bűnesetek között, amiből megtudhattuk egyebek mellett azt is, hogy a hisztériakeltés akkoriban ugyanúgy létezett, mint manapság.
Gyurcsi Lilla és Gaučík Rebeka témája a szenci iskola története volt, más-más aspektusból. Lilla a szenci származású iskolaépítő Halzl József építőmesterről, Rebeka viszont a szenci római katolikus népiskola krónikájáról tartott érdekes előadást.
– Engem nagyon érdekelt, hogy régen mi mindent írtak bele egy ilyen krónikába, azért is kezdtem ennek a témának a kutatásába. Megtudtam belőle, hogy régen milyen rendezvényeket tartottak itt, kik látogatták meg az iskolát, milyen ismert emberekkel találkoztak akkoriban az iskola diákjai – mondta Rebeka, akitől azt is megtudtuk, hogy a krónika nemrégiben került vissza Békéscsabáról az iskolába, s olyan, az iskola múltja szempontjából fontos fényképeket is tartalmaz, amelyek létezéséről eddig nem tudtak.
Hrotko Krisztián a szántóföld közepén álló román stílusban épült kismácsédi Szent Margit-templom történetéről tartott előadást, Németh Laura előadásának pedig a szenci római katolikus templom volt a témája.
– Engem a testvérem ösztönzött, hogy részt vegyek ezen a konferencián, amelynek korábban ő is a résztvevője volt.
A kutatásom alatt olyan dolgokat tudtam meg, amiről korábban nem volt tudomásom, s örülök annak, hogy most ezeket az ismereteket másokkal is megoszthatom – mondta Laura, aki folytatni szeretné a kutatását a témában.
Az előadók felkészítésében nagy szerepet vállalt Szabó Eszter, a szenci Közgazdasági és Pedagógiai Szakközépiskola tanára, valamint Matus Mónika, Takács Róbert és Kovács István, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola pedagógusai is.
– fogalmazott lapunknak Takács Róbert történelemtanár. Hozzátette, szeretnének egy új csapatot kinevelni, akik aztán a kutatásaikat tovább folytathatják a Kincskeresőkön vagy akár a Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciáján. A témaválasztásnál nagyon fontos szem előtt tartani, hogy milyen az előadó viszonya a témához.
– A gyerekeket érdekli az, ami nincs benne a tankönyvekben, vagy amiről keveset lehet hallani. Szívesen hallgatják a régi családi történeteket, szeretik, ha megtudnak egyet s mást valamelyik felmenőjükről vagy egy-egy épületről, amely mellett naponta elmennek. Az érdeklődés tehát belőlük fakad, nekünk csak segítünk kell őket abban, hogy hozzájussanak az információkhoz – fűzte hozzá Takács Róbert. Mint mondta, a helytörténeti konferenciának az is az előnye, hogy szakemberek véleményezik az egyes munkákat, s ezek alapján továbbfejleszthetik a dolgozataikat. A legtöbb esetben továbbkerülnek a Kincskeresők Konferenciájára, mondta.
– zárta nem kis büszkeséggel a pedagógus.
A konferenciabizottság tagjainak értékelése után az oklevelek átadásával zárult a helytörténeti diákkonferencia.
Megjelent a Magyar7 2025/18. számában.
