Magyarnak lenni és maradni: összetartozás napja Éberhardon - VIDEÓKKAL
Százhárom éve, hogy tinta került a trianoni békeszerződésre, amely az akkori Magyarország megcsonkítására adta áldását. Ez a tinta azóta sem száradt be, és vörösen folydogál minden magyar szívben. Mára június 4. a nemzeti összetartozás napjává nemesedett a magyar kormány 2010-es kezdeményezésének köszönhetően. Azt kívánja erősíteni, hogy bár határok választanak el minket, az érdekünk közös. Magyarnak lenni és maradni Európa szívében.
Az éberhardi Apponyi-kápolnában tartottak ökumenikus istentiszteletet a megemlékezés alkalmából. Zsidó János esperes-plébános és György András református lelkész hirdette az igét és mondott imát, valamint kért isteni áldást nemzetünkre, hogy a megcsonkított fa kizöldüljön, és a rossz jóra forduljon.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke is tiszteletét tette a megemlékezésen. Kihangsúlyozta, hogy a romániai Torockóról érkezett, ahol Duray-emlészobát avattak a tegnapi nap folyamán, ahova a magyar koronázási ékszereket is szállították, amelyet szintén egy felvidéki magyar díszműlakatos készített. Ez is bizonyítja, mennyire összekapcsol minket magyarságunk és több, mint száz év után is összetartunk.
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke is párhuzamokat vont az 1920-aban történtek és napjaink eseményei közt.
Elmondta, nehéz időszak van mögöttünk és komoly megmérettetés áll előttünk. A döntés nemcsak a politikai szereplőkre lesz hatással, hanem minden felvidéki magyar emberre. A kultúra és az identitás pedig olyan fontos tényezők, amelyekkel mozgósítani lehet és kell is a felvidéki magyarokat.
Zsidó János esperes plébános szerint június 4-e legyen alkalom arra is, hogy engedjük a bennünk lakó lelket és erőt működni nemzetünk virágzására.
Trianont a mai napig sem tudtuk kiheverni, de ha megnézzük népünk történelmét, győztesen kerültünk ki sok megpróbáltatásból, ha megfogtuk egymás kezét. Ha így teszünk, Trianon fölött is győzedelmeskedünk.
