Magyar múltidézés és jövőformálás Vermeséknél
Sólyom őrzi nemzetét a Kassai Lovasíjász Iskola (volt) Vermes Törzsének székhelyén, a Gúta-Csörgő-pusztán emelt Atilla Palotája-fapajta tornyának csúcsán. A nemrég ünnepélyes keretek között átadott, nemzettudat-erősítő létesítmény megszületését 37,5 millió forinttal támogatta a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága. Egyben számít az egész Kárpát-medencére kiterjesztendő lovasprogramja megvalósításában a magyarság hírnevét világszerte öregbítő Vermes István Koppány lovasíjász bajnok szakértelmére.
A Vermes család otthonául is szolgáló lovastanyán előbb a házigazda, István, a szintén lovasíjász bajnok fiával, Vermes Balázzsal együtt tartott látványos bemutatót a meghívott vendégeknek, akiket később a Kassai Lovasíjász Iskola Vermes Törzs Polgári Társulás elnökeként is üdvözölt.
Vermes István Koppány beszédében hangsúlyozta, számára legfontosabbak az egész életét meghatározó értékek, a hit, a nemzet és a család. Mint mondta, a támasznak is számító hit nélkül az ember nem tud előre haladni, célokat megfogalmazni. Majd isteni ajándéknak nevezte, hogy nagycsaládban nőhetett fel, édesanyjáék tízen voltak testvérek, így két tucat unokatestvérnek is örvend. – A nagyszüleim egykori bogyaréti házában az édesanyám jelen levő László öccse a nejével együtt tartja a lelket, s ott a Fekete család találkozóin mindig sokan voltunk. E közös együttlétek pillanatai alapozták meg a gyermekkoromat, mélyen beivódtak a lelkembe, s a szívem szinte belefájdul, ha visszagondolok azokra az időkre – idézte fel a múltat.
Azt is isteni ajándéknak tartja, hogy saját családot alapíthatott, amelynek tagjai mindig támogatták őt álmai valóra váltásában.
– Balázs fiam mindazt, amit tőlem tanult, magasabb szintre tudta emelni, Anna lányomból árad a szeretet és a tehetség, s a kisebb lányom, a logopédus Ajnácska is csupa jóság. Azt mondják, hogy a gyerekeknek gyökereket és szárnyakat kell adni. Remélem, a jó gyökereket idehaza megkapták, és most mindenfelé szárnyalnak – szólt jogos büszkeséggel a családjáról.
A nemzet kapcsán pedig azt fogalmazta meg, hogy az embernek sosem azon kell gondolkodnia, mit szeretne kapni, hanem egyszerűen csak másoknak is adni kell abból, ami neki van.
Elmondhatatlan érzés volt, amikor 2016-ban a kirgizisztáni lovasíjász világbajnokságon én állhattam a dobogó legfelső fokán, 2018-ban pedig a fiam, s miattunk, általunk szólt a Himnusz. Akkor éreztem, beteljesedett a vágyam, hogy a nemzetemnek valamit adhattam. Nagyon köszönjük, hogy Magyarország Kormánya, illetve a Nemzetpolitikai Államtitkárság, annak képviseletében Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Czimbalmosné Molnár Éva, Felvidékért felelős főosztályvezető figyelt ránk, s e fapajtánk felépítését az építőanyagok árának emelkedése ellenére megfinanszírozta.
Mi önerőből Atilla Palotáját sosem tudtuk volna felépíteni. Az pedig a tervezőnek és a kéréseimet teljesítő ácsoknak is köszönhetően olyan formában valósult meg, amilyennek megálmodtam. Az utóbbiak ajándéka az épület tornyára felkerült sólyommadár...
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár köszöntőjében a jelentős anyagi támogatás nyújtását azzal indokolta, hogy az Atilla Palotája-fapajta hozzájárul a magyarság múltjához szorosan hozzátartozó lovaskultúra népszerűsítéséhez.
Jó lenne már meg is felelni ennek a mondásnak, ami sajnos, már nem igaz! A 19. században és a 20. század elején még igaz volt, s nagyon sokat tehetünk annak érdekében, hogy a 21. század közepére újra igaz legyen ez az állítás! Meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy mind a lovaskultúrát, mind a lovassportot olyan szintre emeljük, ami az elődeink életé-hez, hagyományaihoz, tetteihez és a ránk hagyott örökséghez méltó – fejtette ki.
A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is, hogy a nemzeti identitás megőrzése és megerősítése érdekében a magyar oktatást, kultúrát, gazdaságot, médiát, és egyre jobban a sportot is támogatják.
Másrészt pedig akár egyéni, akár csapatsportról legyen szó, a nemzeti identitásunkat is erősítjük, mert ha ők sikereket érnek el, akkor azokat a nemzetünknek érik el, annak jó hírnevét is öregbítik. Így van ez a lovassporttal is: korábban meghirdettünk egy erdélyi lovasprogramot, amely keretében 1500–1800 gyerek és fiatal rendszeresen foglalkozik a lovaglással, annak több fajtáját űzi, s versenyeken is képviseli a magyar sportot. Nekik visszatanítjuk azt a tudást és értékrendet vagy annak töredékét, amit az elődeink még betéve tudtak. A Felvidéken ezt teszi a Vermes család, a Vermes Törzs is, ezért támogattuk ezt a beruházást – hangzott el az államtitkár indoklása.
Idén az egész Kárpát-medencére kiterjesztik az erdélyi mintára működő lovasprogramot, amelyben Vermes István Koppány szakértelmére, segítségére is számítanak.
Emlékeztetett: ő Marokkóban, Sevillában, Denizliben, Kazahsztánban, Kirgizisztánban és a Kárpát-medence szinte minden régiójában képviselte már a magyar lovas-íjász kultúrát, s gratulált a sikereihez.
Az ünnepélyes szalagátvágás után Kiss Róbert, a Nagyszombati Érsekség magyar híveinek püspöki helynöke áldotta és szentelte meg a múltidézésen kívül a szebb összmagyar jövő formálását szolgáló létesítményt, amelybe Vermes Renáta, a házigazda neje tessékelte be a vendégeket. Többek között tiszteletét tette a gútai városvezetés, élén Halász Béla polgármesterrel, továbbá Becse Norbert – a Szövetség Komáromi járási elnöke, Csámpai Ottó zoboralji szociológus-író, Gál Tamás, a Komáromi Jókai Színház lovassportot is kedvelő igazgatója, valamint több oktatási és kulturális intézmény vezetője.
A hangulatos pajtában szakrális dalokat énekelt a házigazda Anna lánya, az Ifjú Szivek Táncszínház néptáncosa, majd Vadkerti Imre, a Kormorán együttes gútai tagja lépett fel, Sipos Dávid szaxofonon kísérte.
Megjelent a Magyar7 hetilap 17. számában.
