Magyar Kultúra Napja Pozsonyban – Iszonyú magyar honvágyam van
Múltidéző szalonesttel és egy kiállítással ünnepelte a pozsonyi és környékbeli magyarság a Magyar Kultúra Napját a Liszt Intézet Pozsony és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának szervezésében. Az Erzsébet királyné és Magyarország című utazókiállítás megnyitójára, valamint az „Iszonyú magyar honvágyam van…” című zenés felolvasóestre az alkalomhoz illó helyszínen, Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotájában, a Prímási Palota Tükörtermében került sor.
„A mai nap különleges évforduló nemzetünk életében, az egyetemes magyar kultúra ünnepe ez. A nap, amikor Kölcsey Ferenc tisztázta a magyar nemzeti identitás egyik legfontosabb alkotását, a Himnusz kéziratát” – fogalmazott ünnepi köszöntőjében Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója. Mint a továbbiakban elmondta, a kultúra napjainkban, amikor a világ rendkívül gyorsan változik, egy biztos horgonynak számít.
„Legyen szó irodalomról, zenéről, képzőművészetről vagy a hagyományainkról, ezek nem csupán öröklött kincsek, hanem a mindennapi életünk belső iránytűi is” – mondta, hozzáfűzve, itt, Pozsonyban ez a nap még mélyebb jelentéssel bír. "Azt bizonyítja, hogy kultúránk nem szorul határok közé, és képes tájakat és távolságokat átívelve hidat verni a múlt és a jelen között” – fogalmazott, hozzátéve, a szellemi értékeinkről való megemlékezés, nemcsak nagyjaink előtt való tisztelgés, hanem közösségünk megerősítése is.
A megemlékezés egy különleges nézőponton keresztül közelített a magyar kultúrához, Erzsébet királyné, a népszerű Sissi alakját megidézve, aki nem volt magyar anyanyelvű, mégis kivételes elkötelezettséggel fordult a magyarok, a magyar nyelv és irodalom és művészet felé, a magyar zenét, a nótákat operetteket pedig szívből szerette.
Erzsébet királyné nagy rokonszenvet érzett a szabadságra vágyó magyar nép iránt. Megtanulta a nehéznek tartott magyar nyelvet, udvartartásába magyar arisztokratákat választott, egy magyar felolvasónője is volt. Szívesen tartózkodott a Budai Királyi Palotában és a Gödöllői Királyi Kastélyban.
„A különleges felolvasóest keretében a levelezései, versei és a hozzá közelállók visszaemlékezései szólalnak meg zenével átszőve az általa kedvelt zeneszerzők műveiből, élővé téve azt a kulturális közeget, amelyben Erzsébet királyné otthonra talált” – mondta Venyercsan Pál, hozzátéve, nem véletlen, hogy 2005-ben éppen a Magyar Kultúra Napján választottuk a magyar kultúra lovagjává Erzsébet királynét. Egy anekdota szerint 1875-ben, amikor egy súlyos lovasbalesetet után Erzsébet királyné magához tért, első szavai magyarul hangzottak el. „Talán kevés történet fejezi ki ennél jobban, mit jelentett számára ez a nyelv és kultúra” – tette még hozzá az intézetigazgató.
– fogalmazott köszöntőjében Nagy Tímea, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának megbízott igazgatója. Hozzátette, a kultúra összeköt – embereket, közösségeket, országokat, hidakat épít nyelvi, történelmi és társadalmi közösségek között.
„A mai ünnep alkalmat ad arra, hogy megerősítsük ezeket a kapcsolatokat és közösen gondolkodjunk, miként tudjuk értékeinket megőrizni és továbbadni egy folyamatosan változó világban” – mondta.
A felolvasóesten a közönség válogatást hallhatott Erzsébet királyné, br. Nopcsa Ferenc főudvarmester, gr. Festetics Mária, gr. Sztáray Irma udvarhölgy, a királyné magyar felolvasónőjének, Ferenczy Idának írt leveleikből, valamint Erzsébet királyné verseiből.
A bevezetőben elhangzott az is, hogy Erzsébet királyné már az első, 1857-es magyarországi látogatásakor erős rokonszenvet szerzett Magyarországon, ami tovább erősödött az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés és a koronázás után, amelyekben fontos közvetítőszerepet játszott az uralkodó és a magyar nemesség között. Erzsébet, a magyarok királynéja az ország védőangyala lett.
A magyar népet büszkeséggel töltötte el, hogy megtanulta a nyelvet, örömmel tapasztalták, hogy sokat időzik a Budai Királyi Palotában és még többet a Gödöllői Kastélyban. Ferenczy Ida, a magyar felolvasónője 34 éven át szolgálta hűségesen. Egy kecskeméti kisnemesi családban született és 1864-től, kulcsszerepet játszott a királyné magyar kötődésében, fejlesztésében és informális udvartartásában. Ő ismertette meg a királynét a magyar nép hagyományaival, irodalmával, közvetítette levelezését és személyes találkozásait a magyar kulturális és politikai elit tagjaival.
A felolvasóest résztvevői az Erzsébet királynét Berta Blanka, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum kosztümös tárlatvezetője személyesítette meg az esten, Ferenczy Ida szerepében pedig Demeter-Guba Erzsébetet, a Gödöllői Királyi Kastély múzeumpedagógusát láthatta a közönség. A szakmai közreműködő Kaján Marianna muzeológus volt, zongorán közreműködött Szilasi Alex.
A múltidéző szalonest mellett az Erzsébet királyné és Magyarország című a tablókiállítást is megtekinthették a résztvevők, amely a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum utazókiállítása, és külföldön először itt, Pozsonyban került bemutatásra.
– fogalmazott portálunknak a kiállítás kurátora, Kaján Marianna muzeológus. Mint mondta, amellett, hogy maga megtanulta a magyar nyelvet, fontosnak tartotta azt is, hogy a gyermekei is beszéljenek magyarul, főleg Mária-Valéria, a legkisebb leánya, akit gyakran „magyar királykisasszony” néven is emlegetnek.
Mint mondta, Erzsébet nagyon szerette a magyar festőket is, akik közül többet személyesen is ismert. A magyar írók közül pedig kifejezetten jó barátságot ápolt Jókai Mórral, aki több regényét is Erzsébetnek ajánlotta. Jókai regényei közül a Kárpáthy Zoltán volt Erzsébet királyné kedvence.
„Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a kiállítás során azokat a magyar képzőművészeti alkotásokat is megmutassuk, amelyeket Erzsébet királynéról magyar festőművészek készítettek, illetve Erzsébet királyné kultusza is megjelenik az utazókiállításban, ami ugyancsak nagyon fontos és érdekes dolog, hiszen az Erzsébet-kultusz már a királyné életében kialakult, halála után pedig tovább nőtt.
Akár a legkisebb települések is utcákat, tereket, közintézményeket neveztek el róla, de nagyon sok szobor is készült Erzsébetről, és egyre több helyen ápolják a kultuszát ma is. Magyarországon a Gödöllői Királyi Kastély Erzsébet királyné első számú kultuszhelye, amit nagyon kedvelt a királyné” – fűzte még hozzá a kiállítás kurátora.
A Prímási Palota termeiben kiállított paneleken keresztül is ízelőt kaphattunk Erzsébet királynő Magyarországhoz fűződő viszonyából, a kiállítás, amely a Liszt Intézetben Kénerné Bodroghalmi Fruzsina egyéni gyűjteményéből származó képekkel, könyvekkel, tárgyakkal és Sissi-merchekkel egészül ki, 2026. január 26. és február 20. között lesz megtekinthető a Liszt Intézetben.
