Madárgyűrűzés a Párizsi Mocsarakban: stabil az állomány
A magyarországi Pullus Alapítvány szakemberei idén is felállították hálóikat a köbölkúti Párizsi Mocsarakban. A madárgyűrűzés célja, hogy pontos képet kapjanak a kutatók a vonulási útvonalakról, a populációk túlélési arányáról és az állomány változásairól.
„A túlélést kizárólag gyűrűzéssel lehet vizsgálni – semmilyen más módszerrel nem derülhet ki, hogy egy adott populációból hány madár él túl egy-egy évet” – magyarázta Szinai Péter, a program egyik vezetője. Hozzátette, nemcsak a gyűrűs madarak visszafogása ad fontos adatokat, hanem az is, hogy mikor és hány példányt sikerül hálóba ejteni – ezek mind az állomány állapotát tükrözik.
A szakemberek 1998-ban jártak először a Párizsi Mocsarakban, és azóta követik nyomon a változásokat.
– mondta Szinai.
A reggel kifejezetten gazdagnak bizonyult - több mint 160 madár került hálóba. A nádi poszáta volt a „slágerfaj”, de fülemülesitkéből is öt-hat példány akadt a hálóba, ami kifejezetten jónak számít. A tücsökmadár, amelyből az előző években kevesebb volt, most négy példánnyal képviseltette magát. Emellett rengeteg fecske is átvonult a területen.
Miközben a gyűrűzés békésen zajlik, új veszély is fenyegeti a mocsár világát. A közeli Kürt faluban szélerőművet terveznek építeni – a kutatók szerint ez végzetes lehet a vonuló madaraknak.
– figyelmeztet Szinai Péter.
A gyűrűzés még két nap folytatódik, minden befogott madár kap egy apró, szinte súlytalan azonosítót, amely semmilyen hatással nincs a további életére – a tudomány annál inkább profitál belőle.
