Madar: Fejlesztésekkel a fiatalok megtartásáért
Komáromtól 21 kilométernyire északkeletre, a Bátorkeszi-dombság déli lábánál, a Madari-patak völgyében fekszik Madar falu. A település szőlőtermesztéséről híres, de jelentős erdőterület is tartozik a kataszteréhez. A címerét és zászlaját díszítő turul, szőlőfürt és búzakalász sokat elárul a történelmi múltról. A jelenről pedig Édes István tájékoztatta lapunkat, aki tíz éve polgármestere a községnek.
Madar 1340 lakosának közel 90 százaléka magyar nemzetiségű, és javarészt református vallású, tudtuk meg a polgármestertől, aki harmadik választási ciklusát tölti a község élén.
"A helyi képviselő-testülettel együtt igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a fiatalokat megtartsuk szépülő szülőfalujukban. Ezt a célt szolgálják a megvalósított és tervezett fejlesztéseink is. Közülük kiemelném a közvilágítás teljes körű felújítását, amelynek keretében a szőlőhegyi borospincéknél is korszerűsítettük az elavult technikát. Az egy hónap alatt megvalósult beruházás összértékét, 129 ezer eurót a községi kasszából finanszíroztuk. Ezzel sok pénzt takaríthatunk meg, mert a jövőben jelentős mértékben csökkenhet a régi rendszer karbantartására fordított évi 8-10 ezer eurós kiadásunk." - kezd bele a falu gazdasági életének ismertetésébe a polgármester.
A további fejlesztések közül Édes megemlítette a halottasház 13 600 eurós felújítását, amelyet hazai minisztériumi támogatásból valósítottak meg, míg a tetőzet javítását önerőből oldották meg, utóbbi 5000 eurós költséget jelentett.
"A magyarországi Ács településsel közösen interreges pályázaton nyertünk 96 ezer eurót az egészségügyi központunk épületének és bútorzatának, műszereinek teljes körű felújítására. Ekképp a mindennap rendelő körzeti és a szerdánként szolgáló gyermekorvosunk már korszerű feltételek között dolgozhat. Megszépült a székhelyünk is, a községi hivatal felújítására 280 ezer eurós pályázati támogatást a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökségtől nyertünk. Napelemek elhelyezésével takarékosra és automatikusra változtattuk az épület fűtési rendszerét, biztosítottuk a kor igényeinek megfelelő hőszigetelést és világítást, lecseréltük a kazánt és a nyílászárókat, hőszivattyút vásároltunk. További 50 ezer eurós önrészből a mennyezetet gipszkartonnal süllyesztettük le, kicseréltük a padlóburkolatot és a csempéket. Ez idő tájt pedig a geotermális energia kiaknázását szolgáló kutak fúrása van folyamatban."
Az egymáshoz közel található kultúrház, sportcsarnok és óvoda fűtésének korszerűsítésére a község a már említett ügynökségtől 380 ezer eurós támogatást kapott.
Eddig mindhármat földgázzal fűtötték, de egy hónapon belül áttérnek a geotermális energiával történő fűtésre. E célból a három intézmény közé 22 kutat fúrattak, és búcsút intettek a költséges gázfűtésnek.
"Éppen a nyitrai megyei hivatalba készülök további támogatást intézni, amit valószínűleg útfelújításra költünk" – folytatta a falu első embere. – "Csöppet sem mellékes, hogy a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében kapott 25,5 millió forintos támogatásból az óvodánkat ugyancsak teljes mértékben újjávarázsoltuk, és annak korszerű konyhája a helyi nyugdíjasokat is ellátja jutányos árú ebéddel. Mindezzel a helyi lakosság komfortérzetét, életszínvonalát szeretnénk növelni."
A fiatalok számára hitelből egy 8 lakásos tömbházat kezdtek építeni, a kölcsön részleteit pedig majd az ifjú párok által fizetendő lakbérből törlesztik. Megkezdődött az objektum alapozása, s igény esetén jövőre további tömbház is épülhet a számukra.
A legjelentősebb helyi munkaadó a Château Topoľčianky leányvállalatának számító Poľnovitis Kft. cég, tudjuk meg Édes Istvántól. A Topoľčianky címkéjű bor ugyanis madari szőlőből készül. A kisközség számára így már az is nagy segítséget jelent, hogy ez a fizetőképes vállalat húsz helybéli lakosnak nyújt munkalehetőséget. Pár személyt pedig asztalosműhelyben, boltokban, vendéglőben alkalmaznak a helyi vállalkozók.
A helyi rendezvények közül a híres Madari Bor- és Gasztrokorzót érdemes kiemelni, amelyet az idén kilencedik alkalommal rendeznek meg, ha a járványügyi helyzet azt meg nem gátolja.
"Az idei és a jövő évi „Korzónkra” is 25-25 ezer eurós pályázati támogatást szereztünk. Ha a járvánnyal kapcsolatos előírások lehetővé teszik, akkor az ősz folyamán a megszokottnál szerényebb módon, de megtartjuk. Ha pedig ezt megtiltják nekünk, akkor az elnyert összeget átvisszük a jövő évre. A járvány miatt a tömegszervezeteknek sem adhatjuk meg teljes összegben az eredetileg kért támogatásokat. Pedig jól működik a helyi asszonykórusunk, amely szeptember 18-án Ácsott is fellépett, ugyanis odaát aznap írtuk alá a testvértelepülési szerződést. Sajnos, Csemadok-alapszervezet Madaron nem működik, és a futballcsapatnak is lenne mit tennie az előrejutás érdekében. Tettre kész ugyanakkor a Madari Ifjúsági Társulás (MIT), amelynek tagjai a községi rendezvényekbe, például az esedékes szüreti felvonulásba aktívan bekapcsolódnak. Cserébe a saját rendezvényeikre ingyen használhatják a kultúrház termeit."
Ahogy a felvidéki magyarlakta kisközségek többségében, úgy Madaron is égető gond a teljes szervezettségű magyar alapiskola diáklétszámának a folyamatos biztosítása.
A polgármester elmondta, hogy az 1–9. évfolyam jelenleg 85 tanulóval működik. Mivel minden alapiskola elsősorban a „fejpénzből” tudja fenntartani magát, a gyermekcsökkenés pénzhiánnyal jár. Sajnos Madaron is előfordul, hogy több, harmincas éveiben járó fiatal még nem alapított családot, pedig az óvodából és az alapiskolából is hiányoznak a gyermekeik.
"Mi minden lehető módon próbáljuk idehaza tartani a fiataljainkat, ám a falunk jövőjét is biztosító utódnemzésről már a fiataloknak maguknak kellene gondoskodniuk" – zárta a tájékoztatást Édes István polgármester.
