Lustaországban jártak a párkányiak
Kacagás, sikongás, átélés – a résztvevők lelkesen kapcsolódtak az interaktív előadásba. A tanulságos, szórakoztató, és fülbemászó dallamokra épülő meseoperett Lehár Ferenc, a komáromi születésű, világhírű operettszerző szerzeménye, melynek cselekményét Klemen Terézia, a Lehár-hagyaték éltetője írta újra - maibbá, színesebbé, képszerűbbé téve a cselekményt.
A Péter és Pál Lustaországban meseoperett négyszereplős, szövegét és a verseket Klemen Terézia írta, a dalszövegeket Nagy Ibolya operettprimadonna, a rendezői-koreográfusi munkát Bozsó József színművész-rendező vállalta, producerként pedig Dráfi Mátyás Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész működött közre. A darabban Lehár igényes zenéje mellett, a karakterek tanító- nevelő szerepe sem elhanyagolható. Soha el nem évülő téma a jó és a rossz harca, a lusta és a szorgos ellentétbe állítása, ami segít a világban való helyes döntésekhez, eligazodáshoz. A kulisszatitkokról Klemen Teréziával beszélgetünk.
Terézia elmondja, hogy Lehár születésének 150. évfordulóját megelőzőleg kezdett anyagokat gyűjteni, az évfordulóra megjelent Operettkirály című könyvhöz. Derzsi György főszereplésével ugyanilyen cím alatt film is készült Koltai Gábor rendezésében, melyet a magyar televízió is bemutatott.
Az adatgyűjtés során bukkant a Péter és Pál Bergengóciában kottájára, amit később megvásárolt. A darab 1906-ban keletkezett, amikor Lehár már nemzetközi hírű zeneszerző volt, és művét karácsonyi ajándéknak szánta a gyerekeknek.
„Beleolvastam, s rögtön láttam, a kis cipészinasok alakjai a mai gyerekeknek már nagyon távoliak, a zenéje viszont fülbemászó, s már láttam is magam előtt a koncepciót, melynek mentén maivá formálom a történetet. A gyerekek korunk iskolás gyerekei lettek, akik szeretnének kibújni a szülői felügyelet és az iskolai kötelességek alól. Lustaországba igyekeznek, ahol majd csak mobiloznak, a lábukat lógatják és celebek módjára munka nélkül lesznek ismertek és sikeresek. A mű tanító jellegű, nem csak az a mondandója, hogy minden jó, ha jó a vége, meg hogy mindenütt jó, de legjobb otthon, hanem az is, hogy akarat és kitartó tanulás vagy munka nélkül nincs siker, megelégedettség” – sorolja a szerző és hozzáteszi, cél volt az is, hogy a klasszikus zenét becsempésszék a gyerekek dallamvilágába.
A darab színrevitelét a KultMinor, a NEA, a BGA és a Hungarikum Bizottság támogatta.
