Logopédia határok nélkül
A nagydaróci Kapsa Mónika az elmúlt hetekben indította el YouTube-csatornáját Logopédia határok nélkül címmel. Célja, hogy a járványidőszakban online segítségnyújtást tudjon biztosítani a határon túli magyar gyermekek és szüleik számára, akik a nyelvi korlátok miatt kiszorultak a logopédiai ellátásból.
Mónika emellett szeretné az otthoni gyakorlást megkönnyíteni azoknak is, akik járnak logopédushoz, de a szüleik nem biztosak abban, hogy hogyan kell a gyakorlatokat végezni. A videók végén pedig ötletcsokorral szolgál a jövőbeli és a jelenlegi kollégáknak, hogyan lehet színesíteni az egyes gyakorlatokat.
Miért éppen a logopédia? Mi vonzott ebben a szakmában?
A pedagógiai vonal szerintem öröklött, mert a családban vannak tanárok, óvó nénik, gyógypedagógusok, sőt, logopédusból több is. Ezért biztos voltam benne, hogy a pedagógiai pálya az, amely nekem lett teremtve, de sosem éreztem, hogy a tantermi órákat nekem találták ki.
A miértjén igazából sohasem gondolkodtam el, mert annyira egyértelműnek éreztem, hogy ez az álomhivatás számomra.
Mivel foglalkozik konkrétan a logopédus?
Nagyon sokrétű a feladata. Foglalkozunk beszédindítással, a nyelvi késés terápiájával (ha nem indul meg időben a beszédfejlődés, nyelvi zavar terápiájával), amikor nem a tipikus úton halad a gyermek nyelv- és beszédfejlődése, artikulációs terápiával (ez a beszédhangok javítása). Ezenkívül írott nyelvi zavarok terápiájával, mint a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, vagy a nyelvlökéses nyelés terápiájával, a diszfónia terápiájával (rekedt, fátyolos hang javítása), orrhangzós terápiával, dadogás, hadarás terápiájával. És ezek csak a pedagógiai területek, emellett a klinikai logopédiának is nagy szerepe van az egészségügyben.
Hogy látod, mennyire van szükség napjainkban a logopédus segítségére? Egyáltalán mikor kell szakemberhez fordulni?
Manapság nagyon sok gyereknek van szüksége logopédusra. Az ellátást azonban megnehezíti, hogy óriási a szakemberhiány, így sajnos a kevésbé súlyos esetek kiesnek a logopédiai ellátásból.
Általában – de persze mindig akad kivétel – a 3. és az 5. életév a fontos állomás. Hároméves gyermekkel akkor javasolt logopédushoz fordulni, ha nem indult be a beszéd, vagy nagyon minimális a beszéddel történő kommunikáció. Ilyenkor a nyelvi késés terápiáját szoktuk alkalmazni. A hangokat 5 éves korig nem szoktuk javítani, mert ebben az időszakban ezek a beszédhibák életkori sajátosságnak tekinthetők. Természetesen ha egy 4 éves gyereknek 8 vagy több hangcseréje van, akkor fokozatosan be lehet vonni a terápiába, de általában 5 éves korban szokott megkezdődni az intenzív artikulációs terápia.
Mik a leggyakoribb beszédhibák? Bármilyen beszédhibán lehet javítani vagy teljesen megszüntetni?
Ha beszédhibákról van szó, általában a leggyakoribbak a hangcserék, amikor egy bizonyos hang helyett egy másikat ejt ki a gyerkőc (például s helyett sz vagy l helyett j betűt), illetve a hangtorzítások.
Mennyire fontos a szülő szerepe?
A szülő kulcsfontosságú résztvevője a terápiának. A logopédiai fejlesztés úgy lehet igazán teljes és sikeres, ha a heti 2-3 logopédiai foglalkozás mellett a szülő otthon is gyakorolja a gyermekkel azokat a feladatokat, amiket a logopédus hazára ad, mert így tud a legjobban beépülni a gyermek beszédébe a megtanult hang. A szülő támogató, elfogadó hozzáállása egyébként is nagyon motiválja a gyermeket a logopédiai gyakorlásban.
Szlovákiában van elég magyar szakember? Gondolom, fontos az anyanyelven történő segítségnyújtás.
Tudtommal kevés magyar szakember van itthon, legalábbis én keveset ismerek. Ők viszont nagyon sokat dolgoznak azért, hogy a lehető legtöbb gyermeknek minőségi logopédiai ellátást nyújtsanak.
Nagyon szeretem Magyarországot, és nagyon sokat köszönhetek az ottani intézményeknek és embereknek, mert a legjobb alapokat kaptam és kapom még mindig, de úgy érzem, hogy nekem itthon van dolgom, és a szívem is ide húz vissza.
Megjelent a Magyar7 2021/14. számában.
