Lesz-e vajon több gyümölcsös a Bodrogközben?
Három szakmai szervezet hívta találkozóra a bodrogközi és Ung-vidéki gazdákat, hogy arról beszélgessenek velük, vajon a naponta megtapasztalható, gyorsan változó gazdasági és világpolitikai környezetünkben mik is a mezőgazdaság kihívásai.
A nagytárkányi gazdatalálkozót a Szlovákiai Agrárkamara vezetője, Patasi Ilona hívta össze, karöltve a Gazda polgári társulás és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit kft. királyhelmeci képviseletével. Az előadás-sorozat nem csupán a szántóföldi nagygazdáknak szolgált sok új, hasznos információval. Rajtuk kívül a gyümölcstermesztő gazdák, de akár a hobbi szinten kertészkedők is érdekes ismeretekkel gazdagodhattak.
Patasi Ilona röviden felevenítette a hazai agrárium közelmúltjának történéseit, hogy ezt alapul véve szó eshessen a jövőről is, a nehézségektől sem mentes ágazati stratégia kidolgozása céljából. Részletesen kitért a minden gazdát érintő területalapú támogatási rendszerre és az azzal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokra. Nem csupán felsorolta, hogy a próbaüzemmódban működő új AMS-rendszer használata közben melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyeket a gazdák támogatási kérvényeik beadása során vétenek, hanem ezek kivédésére is tanácsokkal látta el őket, felhívva figyelmüket mindarra, amire ügyelniük kell.
A Gazda polgári társulás elnöke, Varga Péter a gyümölcsöskertek telepítésének jelentőségéről beszélt, kiemelve azt a pozitívumot, hogy ezek növelésére Szlovákiában folyamatos a támogatás, ugyanis jelenleg országosan összesen csupán 5700 hektár produktív területen zajlik gyümölcstermesztés. Mára sajnos éghajlati övünk két alapvető gyümölcséből, az almából és körtéből már nem vagyunk önellátóak, az ország jelentős behozatalra szorul. Ismertette, hogy a földművelési minisztérium 2023-2027-es tervezetében a fiatal gyümölcstermesztő gazdák előirányzott támogatási keretösszege 159-170 millió euró s továbbá, hogy az invesztíciós beruházásokra előirányzott keretösszeg 336 millió euró. Ahogy mondta,
a Bodrogköz az alma- és körtetermesztés ideális helye lehetne, mert klímája az alapfajták termesztésére ideális feltételekkel rendelkezik. Ennek ellenére, érdekes módon mégis a mezőgazdasági szántóföldi növénytermesztés teszi ki jelenleg e régió zömét.
Azért, hogy motiválja a keleti gazdákat arra, hogy éljenek lehetőségeikkel, és használják ki régiójuk területi adottságait, részletesen levezette egy gyümölcstermőhely telepítését – a területválasztás ökológiai és ökonómiai feltételeitől a fajtaválasztás szempontjain át a telepítés során fellépő adminisztratív teendőkig. A gazdamatekra is kitérve, néhány jelenlévő bizony rácsodálkozott egy gyümölcsös telepítési költségeire, amelyek bár több szemponttól függenek, de 10-100 ezer eur/ha körül mozognak.
Harmadikként a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. képviselője, Drab Melinda bemutatta az intézmény szolgáltatásait, hangsúlyozva, hogy azok számos ágazatban tevékenykedők számára díjmentesen igénybe vehetőek. Mint mondta, célirányosan elősegítik a a határon átnyúló gazdasági és partnerkapcsolatokat, a keresletet a kínálattal kapcsolják össze. Akár a királyhelmeci irodájukban is felkereshetik őket a keleti szeglet vállalkozói, ha beszállítók után kutatnak bármelyik alapanyag, termék netán szolgáltatás terén. A CED saját, szerteágazó hálózatán belül célzott partnerkeresést indít és összeköti a vállalkozásokat.
A Sátoraljaújhelyből érkezett Nagy Sándor a körtetermesztés bodrogközi lehetőségeiről beszélt, többek között saját, több évtizedes múltú, sikeres vállalkozásuk bemutatásán keresztül szerette volna arra buzdítani a valaha egységes régióban tevékenykedő mezőgazdászokat, vegyék fontolóra a gyümölcsöskertek telepítését, akár pár hektáron is elkezdve. Mint mondta, az ő családja is pont így tett.
Érdekességként megemlítette, hogy Magyarországon 2200 hektárnyi a körteültetvények nagysága, jellemzően négy fajtával – Bosc kobak, Vilmos, Packham´s Triumph, Clapp kedveltje. Kitért a szaporítóalanyok fajtái mellett a körte károsítóira is. Majd pedig a körteültetvény tervezése kapcsán összevetette az extenzív és az intenzív termesztéstechnológia közötti különbségeket, azok előnyeit és hátrányait. S végül, de nem utolsósorban a termesztés mindennapi praktikumával zárta, vagyis számba vette, hogy mik egy körtetermesztő gyakorlati lehetőségei a gyümölcs különböző értékesítésével.
A nyíregyházi Pancsira László, a Fürjpiac Kft. tulajdonosa bevezetőjében elmondta, hogy a CED partnerkeresési szolgáltatásait igénybe véve határon túli együttműködési lehetőségeket keres. Bemutatta a pár éve működő, egyre nagyobb keresleteket kielégítő vállalkozását, amely fürjtojásból készít száraztésztát. Örömmel vette, hogy a jelenlévők között is voltak olyan gazdálkodók, akik egyelőre saját felhasználás céljából ugyan, de pár éve foglalkoznak fürjtenyésztéssel. Számukra öröm volt látni, hallani, hogy akár jövedelmező vállalkozás is lehet a hobbijukból, ezért örömmel tárgyaltak potenciális beszállítójelöltekként a megjelent vállalkozóval.
A szép számban megjelent gazdák a tartalmas rendezvényt követően a jövőben is biztosak lehetnek abban, hogy mind az agrárkamara, mind a Gazda p.t. és a CED segítségére is számíthatnak.
