Lehullt a lepel Jókai Mór titkairól
A komáromi Szinnyei József Könyvtárban fesztivált tartottak Jókai nyomában címmel. Ismert személyiségek mutatták be a 200 éve született író korát, zenéhez és irodalomhoz fűződő viszonyát, illetve könyvborítóit. A könyvtár Nádor utcai épületében Jókai memoriál címmel nyílt meg Szántó Lászlónak, a helyi Helios Fotóklub Nagyigmándon élő tagjának fényképkiállítása.
Hosszasan lehet sorolni a komáromi kulturális és oktatási intézmények, civil szervezetek által a „nagy mesemondó” február 18-án ünnepelt 200. születésnapja óta városszerte megvalósult megemlékezéseket, konferenciákat, kiállításokat, színházi és ismeretterjesztő előadásokat, vetélkedőket, koncerteket, Jókai-bableves főzőversenyeket, podcast-sorozatot, amelyek közös célja Jókai Mór személyének és munkásságának megismertetése napjaink emberével, a Jókai-kultusz éltetése. A szervezők minden korosztályt megcéloztak, s korszerű módszereket, lehetőségeket is „bevetettek”: például az erődbeli szabadulószobából idén csak Az aranyember történetének ismeretével lehet kiszabadulni.
A műsorözön november 26-i záróünnepséggel ér véget. Addig azonban a III. LehárFeszt keretében, október 24-én az Egressy VMK-ban bemutatják A cigánybáró című Strauss-operettet, amelynek a születését Jókai azonos című romantikus kisregénye ihlette.
Bár a Jókai nyomában című, múlt heti fesztivál hivatalosan szerdán délután kezdődött, de a jeles nagyigmándi autodidakta fotós, Szántó László fényképkiállítása már kedden megnyílt a könyvtár Nádor utcai épületében. Szántó László 2001 óta hódol ennek a szép elfoglaltságnak, s 2011 óta tagja a nagy múltú, többszörös díjnyertes, észak-komáromi Helios Fotóklubnak. Egyéni és csoportos kiállításokon Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában és Romániában mutatta be a munkáit.
– mondta, hozzáfűzve, hogy fényképeit kollázsszerűen összerakta, színezte és keretbe tette.
A tárlatanyag november derekán a dél-komáromi Jókai Mór Városi Könyvtárba vándorol, ahol újabb egy hónapig lesz látható.
A fesztivál szerdai nyitányán Fabó Mária igazgató betegsége miatti távollétében Laboda Róbert, a társszervező Regionális Művelődési Központ új igazgatója magyarul, Daniela Kapitáňová, helyi író és rendező pedig szlovákul üdvözölte a jelenlevőket. Köztük a neves grafikust, Fero Jablonovskýt, aki kivetített diaképeken mutatta be Jókai Mór magyarul, szlovákul, csehül és németül, régebben és a közelmúltban megjelent műveinek könyvborítóit.
Rámutatott, az idő múltával a könyvborítók radikális változáson estek át. Az illusztrátorok vagy a szerző nevét, vagy a mű címét emelték ki, a „beszédes” rajzokkal pedig annak tartalmát, mondanivalóját igyekeztek kifejezni. A könyvoldalakat ritkán illusztrálták, s munkájukba a megrendelő, vagyis az adott könyvkiadó is bele szokott szólni. A résztvevőket ezután asztalhoz ültették, s a kreatív műhelymunka során elkészíthették kedvenc Jókai-regényeik könyvborítóját.
Csütörtökön Bősze Ádám zenetörténész a tőle megszokott, humorral fűszerezett stílusban mesélt Jókai zenéhez, énekhez fűződő viszonyáról.
– Jókai írói tehetsége elhomályosította a zenei tudását, de jó füle volt. A hihetetlenül nagy szókincse és a mondatfűzésének virtuozitása mellett kiemelendő, hogy a ritmusban guruló szövegei szinte már zenei élvezetet jelentenek. Bár nem az opera volt a kedvenc zenei műfaja, de időnként opera-előadásokról is írt kritikát.
Jókai korában leginkább a népies műdal, a csárdás és a magyar virtust kidomborító cigánynóta jelentette a magyar zenét. A cigányzenészek ezt játszották a rendezvényeken, s a márciusi ifjak is ezt hallgatták a Pilvax kávéházban. Bősze Ádám felidézte Liszt Ferenc Jókaiék otthonában tett látogatását, amellyel az író akkori neje, Laborfalvi Róza színésznő meghívásának tett eleget. Ebből született a két géniusz egyetlen közös műve, A holt költő szerelme című „bizarr melodráma”, amellyel a szövegíró jóbarátjára emlékezett, annak zenéjét pedig Liszt írta. Ifjabb Johann Strauss
A cigánybáró című operettje szövegkönyvének alapjául Jókai azonos című romantikus kisregénye szolgált, s mint mondta Bősze Ádám, az író azt kérte a zeneszerzőtől, hogy jöjjön Magyarországra, ahol majd inspirációként cigánynótákat énekel neki. Bár erre a látogatásra nem került sor, ám ez lett az egyik legsikeresebb Strauss-operett. Bősze Ádám az előadását fülbemászó zenerészletekkel színesítette.
A fesztivál további részében Nyáry Krisztián íróval és Cserna-Szabó András író-gasztrotörténésszel Récsei Noémi és Keserű József beszélgetett Jókai koráról és a gasztronómiához fűződő viszonyáról. Köztudott, hogy az író szívesen hódolt a kulináris élvezeteknek.
A látogatók megtekinthették Csütörtöki András szobrász-restaurátor Jókai a Pantheonban című fejszobrának gipszváltozatát, amelyet szívesen kiöntetne bronzból, ha azt valaki valahova megrendelné.
Megjelent a Magyar7 2025/42. számában.
