Legfontosabb célom a hagyományőrzés

Fiatal kora ellenére ízig-vérig hagyományőrző, akinek minden szavából érződik az elődök iránti alázat és mély tisztelet. 11 éve, hogy az íjászat kapcsán még közelebb került a magyar hagyományokhoz, mondja Dávid. Nem volt tudatos választás. Az alapiskolában kötelező volt valamilyen szakkörre jelentkezni, és mivel a barátai nagy része az íjászatot választotta, ő is hozzájuk csapódott. Később annyira beleszeretett ebbe a sportba, hogy édesapjával együtt alapító tagjai lettek a Füleki Farkasok hagyományőrző íjászcsapatnak, amelynek azóta az édesanyja és az öccse is része lett. A szablyavívás viszont teljes mértékben a saját útja.

Majd a komáromi Selye János Egyetem történelem–angol szakos hallgatója lett, ahol megismerkedett jelenlegi mesterével, Somogyi Előddel, akivel közösen elhatározták, hogy megpróbálják népszerűsíteni a Felvidéken is a Magyarországon akkor már rendkívül közkedvelt szablyavívást, és iskolát alapítanak. A kemény mag adott volt: Előd, Dávid, Dávid párja és az akkor már szintén selyés két füleki falkatag, rájuk lehetett építeni. A budapesti mesterekkel közösen tartott bemutatónak akkora sikere lett, hogy több tagot is bevonzott.

Bár Dávid az iskola megalapításától kezdve segédtanára volt Elődnek, mégis szerette volna vizsgával és a mesterfokozat elnyerésével is bizonyítani rátermettségét.

– A mesterré válás mögött rengeteg munka van. Ez azonban nemcsak az én érdemem. Sokat köszönhetek Elődnek, illetve a szüleim, a barátaim támogatása is közrejátszott. Hiszen egyetemista lévén nincs saját keresetem, a mester-edzések pedig Kecskeméten zajlanak havonta egyszer, oda pedig le kell utaz-ni, ami költségekkel jár. Emellett heti kétszer tartunk edzést Komáromban, ahol egyik nap tanítvány, másik nap mester vagyok. Illetve a vizsgatételhez további magánórák és egy ötnapos augusztusi edzőtábor is hozzásegített, ami komoly mentális és fizikai felkészülést jelentett a számomra. Egyébként a Felvidéken jelenleg csak kettőnknek van mesteri fokozatunk, a tanáromnak, Somogyi Elődnek és nekem. Precizitás, pontosság, gyorsaság – ezek a tulajdonságok fejleszthetőek, viszont a kitartás és az elhivatottság nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valaki jó szablyavívóvá váljon. A mi iskolánk a Borsody-féle rendszeren alapul, amit Borsody László őrnagy, honvéd vívómester hozott létre. Kimondottan a magyar hagyományokra épül. A mozdulatok katonai logikával történő felépítése semmilyen más külföldi vívórendszerben nem találhatók meg, ezáltal megkülönböztetik a magyar vívókat más nemzetiségűektől. Máday Norbertnek, a Magyar Szablyavívó Iskola vezetőjének köszönhető, hogy sikerült továbbörökíteni ezt a tudást. Ő találkozott Pézsa Tiborral, az 1964-es tokiói olimpia egyéni kardvívóbajnokával, aki továbbadta Borsody László és utódja, Szűts János ismereteit. A magyar szablyavívás egyébként bekerült a hungarikumok közé.

Dávid pedagógiai középiskolát végzett, életcélja a tanári pálya, így a szablyavívó-iskolában tanárként is kiteljesedhet. A vívásban nem a versengés ösztökéli, hanem a magyar kultúra éltetése. Úgy véli, ezzel a tevékenységgel nap mint nap hozzájárul a magyarság megmaradásához, megerősödéséhez. Ennek egyik bizonyítékaként június 4-én egy rekordkísérletet is végrehajtottak a Völgyben, amiben három szablyavívó egyenként 1920 vágást végzett.

– Kevesen vagyunk, akik komolyan vesszük a vívást. Bár jelentkező mindig akad, közülük sokan lemorzsolódnak, mivel sokként éri őket az, hogy valódi fegyverekkel gyakorlunk. Az első edzés még fakarddal történik, aminek szintén van egy történelmi vetülete. Miután a komáromi várvédők menlevélhez jutottak, Keresztessy József, aki Klapka hadnagyaként harcolt az 1848-as komáromi várvédők között, 1851-ben Budapesten megnyitotta a vívóiskoláját. Mivel azonban akkoriban a magyarok még nem használhattak fegyvert, fakardokkal gyakorolták a vívást. Erre emlékezve a kezdők így edzenek, viszont fokozatosan váltunk acélkardra, amivel már sebet lehet ejteni a másikon.

Dávid a mesterfokozat megszerzésével egyelőre elérte kitűzött célját, de mint mondja, mindig van hova fejlődni.

A Felvidéki Szablyavívó Iskolához egyébként a komáromi VII. lakótelepen található Wigwam-épületben zajló edzések során lehet csatlakozni. Hétfőnként 18.00–19.30, szerdánként pedig 19.00–20.30 óra között.

(Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/37. számában)