Lámpások fénye, libák szárnya – Márton-nap Diósförgepatonyban
Diósförgepatonyban újra felragyogott a lámpások fénye és a közösség ereje, hiszen elérkezett Márton-nap. November 11-én a Móricz Zsigmond Alapiskola és Óvoda udvarán és a kultúrházban szinte tapintani lehetett az ünnepi hangulatot, a gyermekkacaj, a pislákoló láng és a forró tea illata együtt varázsolták ünneppé az őszi délutánt.
A diósförgepatonyi Móricz Zsigmond Alapiskola és Óvoda a mellette működő Szülői Szövetséggel együttműködve Márton-napot szervezett, melynek keretén belül óvodai és iskolai hagyományőrző kézműves foglalkozások és előadások voltak, a késő délutáni programok pedig a szélesebb közönség részére is készültek.
A nap a legkisebbek számára kezdődött. Molnár Kantner Éva mesemondó érkezett az óvodába, hogy elrepítse a gyerekeket a Márton-napi legendák világába. A mesét követően szorgos kis kezek lámpásokat és libákat formáltak papírból. A foglalkozások kiváló alkalmak voltak arra, hogy a gyermekek kézműveskedés közben ismerjék meg a hagyományokat és közben jókedvűen alkossanak.
Az alapiskolába Molnár Máté mesemondó érkezett az alkalomhoz illő őszi tematikájú mesékkel. Lebilincselő volt hallgatni a csiliznyáradi fiatalember előadását. Kézműves alkotásokból bizony itt sem volt hiány, lámpások készültek az esti felvonuláshoz, plakátok Szent Márton legendájáról. A foglalkozásokat a kézügyesség, a kreativitás és a közösségi élmény jellemezte.
Ahogy leszállt az este, a kultúrházban már gyülekeztek a családok, nemcsak Diósförgepatonyból, de a környező településekről is. A színpadon Fekete Anikó és Kecskés Márta tanítónők vezetésével az iskola alsó tagozatosai mutatták be vidám, libás jeleneteiket, amelyeken nehéz volt nem mosolyogni.
Az est fénypontját a Kuttyomfitty Társulat hozta el: „Kukorica Jancsi, a vitéz!” című előadásuk nevetéssel és tánccal töltötte meg a kultúrházat. Közben az előcsarnokban a „Gyermekkezek Márton-napra” című kiállítás várta a látogatókat, ahol az óvodások és iskolások munkái árulkodtak arról, mennyi szeretet és ügyesség rejlik ezekben a fiatal alkotókban.
A kora esti sötétséget a Márton-napi lámpások fénye világította meg annak emlékére, amikor a legenda szerint Szent Márton köpenyét kettéhasította és felét a didergő koldusnak ajándékozta, mert tudta, hogy az igazi fényt nem a lámpások, hanem a szeretet adja, amely egymás felé fordít bennünket. A hagyományőrző program Márton-napi lámpás felvonulással zárult a kultúrháztól az iskola udvaráig. A végén élő fényfüzérből Márton püspök és az oktatási intézmény névadójának, Móricz Zsigmondnak a kezdőbetűje rajzolódott ki.
A rendezvény a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával valósult meg, s célja nem csupán a hagyományőrzés, hanem egy új, közösséget összekovácsoló szokás megteremtése is.
A diósförgepatonyiak szívében így marad meg ez a nap: melegség, nevetés és hála tölti be a falut. Mert ahogy a szervezők is mondták:
Legyen szívünkben melegség, házunkban nevetés, asztalunkon áldás!”
