Kubinyi Ágostonra emlékeztek
225 éve született Kubinyi Ágoston, természettudós, művelődésszervező, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. A jeles évforduló kapcsán a Salgótarjánban működő Hagyományőrző Civil Társaság kezdeményezésére Nógrád Vármegye Önkormányzata, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Emléknapot szervezett Kubinyi Ágoston szülőfalujában, a Losonci járásban lévő Videfalván és a losonci Nógrádi Könyvtárban.
A Kubinyiak nem voltak őshonos nógrádi nemesek, a 18. században telepedtek le a térségben. Kubinyi András fiai, Ferenc és Ágoston sokat tettek a magyar oktatás és a tudományos élet fejlesztéséért. Az idősebb fiú, Ferenc (1796–1874) Losoncon élt, a pozsonyi, később a pesti országgyűlésben Nógrád megyét képviselte. Élete második felében már kizárólag a tudománnyal foglalkozott. Egy személyben volt régész, geológus és az őslénytan kutatója, mindezen területen összegyűjtött ismereteiről rendszeresen publikált, és tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is.
1843-tól nyugdíjazásáig a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt, illetve jelentős pozíciókat töltött be különböző tudományos társaságokban.
– Több tudományterületen dolgozott, ma úgy fogalmaznánk, hogy interdiszciplináris tevékenységet végzett. Napjainkban nem igazán jellemző, hogy valaki egyaránt foglalkozik természettudományokkal és humán tudományokkal. Őt érdekelte a botanika, a zoológia, a természettan, foglalkozott régészettel és történettudománnyal, de oklevéltannal, diplomatikával, numizmatikával, a Pesti Egyetemen még filozófiát is tanult – mondta Gréczi Zsoldos Enikő, az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának alelnöke.
Kubinyi a Magyar Nemzeti Múzeum egyik ikonikus alakja, hiszen a 19. században, 1843-tól 1869-ig ő irányította az intézményt, ami a császári megszállás időszaka alatt nehéz feladatnak bizonyult. Az intézmény vezetőjeként több fejlesztés fűződik a nevéhez.
A Pryker János László egri érsek által adományozott képgyűjteményt képtárrá szervezte, és kortárs festők alkotásaival bővítette. Az ő vezetése alatt jöttek létre az első állandó és időszaki kiállítások, neki köszönhető az intézmény gazdag, mintegy negyedszázados tevékenysége – részletezte Droppán Béla történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa.
A testvérpár tevékenységének egyik legjelentősebb állomása a Magyarhoni Földtani Társulat megalapítása, melyre a videfalvai birtokukon került sor.
A Magyarhoni Földtani Társulat a szabadságharc kitörése miatt csak két évvel később kezdhette meg tényleges működését. Létrejöttének 145. évfordulója alkalmából 1994 márciusában kétnyelvű emléktáblát helyezett el a videfalvai kastély falán.
Kubinyi Ágoston budapesti tartózkodása alatt sem feledkezett meg szűkebb pátriájáról. Losoncon létrehozta az olvasó egyletet és megalapította a losonci könyvtárat. 1851-ben 200 kötetet ajánlott fel saját könyvtárából, további könyvek összegyűjtésére alapítványt hozott létre, és országos felhívást tett közzé, amelynek eredményeként mintegy ötezer kötet gyűlt össze. Ezenfelül a magyar nyelv terjesztésére saját költségén „nemzeti intézetet”, majd iskolát alapított.
– Mindenképpen említést érdemel a losonci kincs is, amit a református templom alagsorában találtak meg.
A református egyház a város lerombolása után két évvel kezdett hozzá a templom felújításához. Az alapok kiásása során egy kriptára bukkantak, benne emberi csontokkal, melyek között ékszerek és egyéb tárgyak voltak. A leletet az egyház választmánya 1851. május 4-én jegyzőkönyvezte. Bejelentették a császári kincstárnak, hogy a leletanyagban gyűrűk, boglárok, láncok, övek, csatok, 313 ezüst koporsószög és egy hosszú csipke szerepelt.
Losoncon a Kubinyi családról utcát és teret is elneveztek, a család címere pedig a Vigadó épületén is látható. Az önkormányzat tervei szerint a Kubinyi tér hamarosan új külsőt kap. A felújítás során sziklakert is épül, amely a tér névadóira emlékeztet majd.
Megjelent a Magyar7 2024/25. számában.
