Közösségépítés, segítségnyújtás – ez az élete

Gyermeknővérként mindig is közel állt az anyukákhoz és a csemetéikhez, igyekezett     őket a  munkáját meghaladó módon támogatni. Az első baba-mama klubot Köbölkúton szervezte, a környék településein babamasszázs tanfolyamokat tartott, de előadásokat is vállalt.

Párkányban, ahol a családjával jelenleg is él, tizenegy éve alapított klubot Aranyalma néven, amely az évek során a magyar anyukák és gyermekeik találkozóhelye lett. 

– A leendő anyukák terhestornára kezdenek el járni a klubba, és már a várakozás örömteli időszakában megismerjük egymást. Amikor gyermekük a világra jön, eljárnak a babamasszázsra, aminek számtalan jótékony hatását felsorolni sem lehet. Sokszor a neurológus küldi hozzám masszázsra a csecsemőket. A gyerekek később bekerülnek a Ringató programba, ahol mondókával, versikével, énekkel tanítjuk az anyukákat játszani a gyermekkel. Fogd a kezét! Nézz a szemébe! Simogasd meg az arcát! Ez kell, hogy természetessé váljon. Később, amikor már nagyobbacskák a gyerekek, a mozgásfejlesztő Csiribiri lép előtérbe. A gyerkőcök hároméves korig járnak ide, amikor elballagnak. Még tablót is készítünk a számukra – meséli lelkesen a klub vezetője. 

Az elmúlt hetekben, csakúgy, mint az előző években, két tábort is szervezett a klub. Amíg mások túráznak, horgásznak, vadásznak, Szilvia a gyerekekkel játszik.

– Ez az életem. Az első hét szoktatós tábor volt az óvodába készülő gyermekeknek, amely a szülőről való biztonságos leválást segíti elő. A gyerek ismer engem, ismeri a helyszínt, ami nagy előny. Az anyukák némelyike félve hagyja itt a gyermekét. Az első napokban a kicsik még sírósak, elhúzódnak, sokat kell őket dajkálni, de a harmadik napon mintha elvágták volna az anya utáni vágyakozást – mondja Szilvia.

A második héten az óvodáskorúaknak volt tábor, ahová mi is ellátogattunk. A gyerekek éppen motoroztak a klub zárt udvarán, a lányok lepkéket kergettek. Mindezt azonban hamar abba kellett hagyniuk, mert megérkeztek a rendőr bácsik, hogy villogó autójukkal elvigyék a vállalkozó kedvű ovisokat egy körre. Persze csak szép sorjában, hiszen 23 fő még óvodásból sem fér el egyszerre egy autóban. A gyerekek rácsodálkoztak a bilincsre, a fegyverre. Akadt köztük, aki mindjárt a helyszínen elhatározta, hogy ő is rendőr lesz. És nem kisfiúról van szó.

Szilvia azt szeretné, ha az anyukák egy helyen tudnának minden segítséget megkapni ahhoz, hogy a gyermekük boldog, kiegyensúlyozott, egészséges felnőtté váljon. Az alapítástól sokat haladtak ez irányba.

– A babamasszázs és a Ringató foglalkozás mellett elvégeztem Budapesten egy Montessori-tanfolyamot, amelynek az a lényege, hogy a kicsik, ha megfelelő környezetet teremtenek a számukra, maguk is meg tudják szerezni a számukra szükséges tudást.

Fontos, hogy minden Montessori-játékból egy legyen, és amíg azt valaki vissza nem teszi a helyére, a másiknak türelmesen várnia kell. Én a tanultakból leginkább a csöndjátékot alkalmazom itt a táborban. 

Hiszem is, nem is, hogy a zsibongó, új élmények hatása alatt álló gyereksereget rövid idő alatt le lehet csendesíteni. A félhomályban a gyerekek kört alkotva leülnek, Szilvia néni két tálat tesz a kör közepébe, ahonnan merőkanállal kell a vizet az egyik tálból a másikba átmeregetni. Mikor az első gyerek megkerüli a kört, merít a vízből, és a helyére visszaülve megérinti a mellette ülő gyerek vállát, már tökéletes a csönd. Csak a víz csobogását hallani, amikor az egyik edényből a másikba kerül.

– A mai gyerekek számára fontos, hogy kiragadjuk őket az állandó nyüzsgésből, hogy legyen helyük és idejük megnyugodni, lecsendesedni. A csöndjátékok a türelemre és a többiekre való odafigyelésre is megtanítanak. Tegnap a Duna-parton köveket gyűjtöttünk, ma azokat fogjuk festeni, ez szintén nyugalmat és odafigyelést kíván.

Szilviát azok a sikerélmények viszik előre, amikor látja a gyerekek fejlődését az anyukájuk pocijától egészen az iskoláskorukig.

– Az anyukák bíznak bennem, elfogadják tőlem a tanácsot, még ha eleinte tiltakoznak is, amikor azt mondom, a gyereknek rehabilitációra, logopédusra vagy szemorvosra van szüksége. A cél azonban az, hogy ide, a közösségünkbe járjanak rendszeresen ezek a szakemberek, és nyugalomban, egymás közt, a gyerek ismert környezetében tudják őket megfigyelni és segíteni.

A baba-mama klubunk égisze alatt akár egy magyar védőnőhálózat is kiépülhetne. Mindenképpen ez a távolabbi célom.

Aki cselekszik és akinek a munkája láthatóan gyümölcsöző, ahhoz odaállnak az emberek. Ezért sikerül a párkányi baba-mama klubnak évek óta töretlen lendülettel működnie, évről évre megszervezni a rászorulók támogatását karácsony táján a városban és környékén, a bajban lévő családoknak segítő kezet nyújtani, rendezvényeket szervezni akár a várossal közösen. Ilyen lesz például a hétvégén megvalósuló Manó fesztivál is, ugrálóvárakkal, gyerekkoncertekkel, érdekes programokkal a városközpontban. 

Megjelent a Magyar7  hetilap 2020/33. számában.