Kövesdek, ha találkoznak - KÉPEKKEL
Testvértelepülések közti összetartozás, összefogás és barátságok ünnepe volt a hétvégén a bodrogközi Nagykövesden.
A település közepén található, kellemes madárcsicsergéssel teli kis ligetnél találkoztak az egybegyűltek. Nagy Attila, Nagykövesd polgármestere röviden ismertette a park történetét. Néhány évtizeddel ezelőtt a falubeli gyerekek korcsolyapályának használták a kacsaúsztatóként ismert tó befagyott jegét. Az idő múlásával sajnos szemétdombbá vált a kiszáradt tó. Az akkori helyi vezetők gondatlanságából kifolyólag gazos, rendezetlen terület lett a helyén. Három évvel ezelőtt az önkormányzat kezdeményezésére az elhanyagolt területet – ami tulajdonképpen egy mesterséges árok - és bővebb környezetét kitisztították. Kutat fúrattak és szárazság idején ebből töltik fel a tavat.
A megszépült falurészre Bükkaranyossal karöltve megálmodtak egy környezetvédelmi oktató – és szemléletformáló parkot.
Az EDUPARK a határmeneti régiók közös Interreg-projekt pályázati lehetőségének köszönhetően mára már befejeződött. A decemberben csupán online kereteken belül megvalósulható nyilvános konferenciát követően, 2021. augusztus 6-án ünnepélyesen is felavatták a parkot.
Nagy Attila meglepetten és megelégedéssel nyugtázva fejezte ki örömét, hogy sokan látogatják és már meg is szerették a település új parkját.
Az ünnepi program a helyi kultúrházban folytatódott. A Himnuszt és a köszöntőt követően elsőként a helyi óvódások és iskolások léptek színpadra. Gyerekdalokkal, tánccal kedveskedtek a jelen lévő családtagjaiknak és a nagyközönségnek.
Nagy Attila polgármester ünnepi köszöntőjében utalt az elmúlt másfél év megpróbáltatásaira,
a megváltozott körülményekre, külön kiemelve a családi- , testvéri - és baráti kapcsolatok fontosságát. Ezek ápolása remélhetően a jövőben nem kényszerül csupán a virtuális térbe.
A nagykövesdi asszonykórus többek között elénekelte a magát már-már felvidéki himnusszá kinövő Nélküledet is.
– írta Bródy egy dalában, amit szintén hallhattunk a kórus előadásában. Külön értelmezést nyernek ezen örökérvényű gondolatok, ha az elmúlt napok hazai magyarságunkat érintő porkavarására gondolunk.
Az ünnepi istentiszteletet a helyi református lelkész, nt. Böszörményi Tamás hirdette. Igehirdetésének fő gondolata:
Ha egy mester több generáció számára készülő terméken dolgozik, a legjobb minőségű alapanyagokat használja hozzá. Ugyanilyen körültekintéssel kellene megválogatnunk a hosszú életre szóló szavainkat, hidakat kellene építeni. Történjen bár élő vagy írott formában, meggondolatlan, bántó szavaink is hosszan tartó sebet ejthetnek a címzetten. Mérgező megjegyzéseink helyett dícsérjünk, mert bőven van kit és mit megdícsérnünk – intézte szavait az összegyültekhez a lelkész.
Balogh Nóra tiszta, csengő énekhangján néhány operett dallamban gyönyörködhetett a közönség, édesapja, Balogh István zenei kíséretében.
Az ünnepélyes esemény második felében került sor Nagykövesd település díjainak átadására, melyeket már az elmúlt év tavaszán szerettek volna odaítélni.
Alapító okiratuk szabályozza A településért díj és a Nagykövesd díszpolgára cím odaítélési feltételeit. Az önkormányzat elismerésben részesti azokat, akik községük érdekében kimagasló értékű tevékenységet fejtenek ki.
A településért díjban rászesült Nagy Vince, aki nyugdíjba vonulását követően a nagykövesdi római katolikus tanács tagja lett. Aktívan részt vett a műemlékként nyilván tartott katolikus templom 2002-ig tartó felújításának restaurálási- és kivitelezési munkálataiban. 8 éves helyi képviselői munkássága alatt épült meg a vár oldalában a szabadtéri színpad, felújították az iskolát és az óvodát, ekkor kapott új tetőt a Fischer-kastély, megújult a Szent Anna park és - szobor, felújításra kerültek a falu egyik szakaszának járdái és vízelvezető árkai, aszfalt burkolatot kaptak a falu utcái, megújultak a buszmegállók és sok egyéb, a helyiek számára létfontosságú beruházást sorolhatnánk.
A Nagykövesd díszpolgára cím egyik kitüntetettje Dr. Tállai András, Mezőkövesd volt polgármestere, a Magyar Nemzeti Adó - és Vámhivatal volt vezetője, a Magyar Országgyűlés volt Fidesz-képviselője, a Magyar Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára. Több éves képviselői tevékenysége alatt Mezőkövesd és szűkebb térségének töretlen fejlesztéséért rengeteget fáradozott. Emellett elévülhetetlen érdemei vannak Nagykövesd fejlődésében is. Az ő kezdeményezésére vette fel egymással a két település a kapcsolatot, melynek eredményeként 2008-tól Nagykövesdnek Mezőkövesd testvérvárosa lett. A két település összetartozása, együttműködése érdekében végzett kimagasló értékű munkája elismeréseként kapta meg Nagykövesd legrangosabb díját. Dr. Tállai András a díj átvételét követő köszönő beszédében kihangsúlyozta, hogy számára
a kézzel fogható fejlesztéseken, eredményeken túl sokkal fontosabb szerepe van az emberi kapcsolatoknak.
Az ismeretségekből barátságok, majd összetartozás lesz – köszönhetően a hasonló gondolkodásnak. Mint mondta, büszke arra, hogy a felvidéki kövesdiek barátja lehet. Nem érzi úgy, hogy bármi különlegeset tett volna a településért, csak egyszerűen az itteniek barátja volt és maradt. Azt kívánta, hogy egészségben ez minél tovább így is maradhasson.
A Nagykövesd díszpolgára cím másik kitüntetettje Dr. Fekete Zoltán, Mezőkövesd polgármestere. A város – elszántságának és remek kommunikációs készségének köszönhetően – vezetése alatt is ( 2010 óta) töretlen fejlődésben van. Az ő ténykedése alatt újult fel többek között a Városi Galéria, mely azóta helyet ad a matyók leghitelesebb festője, Takács István életművét bemutató állandó kiállításnak. Közbenjárásának köszönhetően a matyó mintakincs felkerült az UNESCO Világörökség listájára.
A jelenleg is zajló beruházások egyike a matyó örökséghez tartozó Hadas városrész rehabilitációja.
Megköszönve a két település összetartozása, együttműködése érdekében végzett lelkiismeretes, odaadó munkáját, Nagykövesd díszpolgáraként tekint rá a jövőben. Dr. Fekete Zoltán köszönőbeszédében elmondta, úgy érzi, szintén nem tett semmi különöset, csupán végezte a dolgát, tette azt, amiért született, él és dolgozik. Ahogy Tamási Áron mondta „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Ő otthon van Kövesden – Mezőkövesden, Kiskövesden, Nagykövesden, s úgy érzi, ez azért van, mert itt Felvidéken ő is barátokra talált. Valaha bár határok választották el egymástól e településeket, lélekben akkor is összetartoztak. Büszkén fogja viselni Nagykövesd Díszpolgára címét s egyben tudatában van a kitüntetéssel járó felelősségnek is. Bízik abban, hogy az elkövetkező években is folytathatják majd a kövesdiek a már megszokott, sikeres együttműködést.
Hálát adott azért, hogy magyarnak született, hogy a magyarok Istene itt van velünk, és itt lesz velünk végig, míg a világ világ.
„Népek jönnek, mennek, mi itt maradunk. De ahhoz, hogy ez így legyen, nekünk is tennünk kell.” - mondta.
