Konzervatív csúcs 2025 – Színvonalas nemzetközi konferencia Pozsonyban
Konzervatív summit 2025 címmel rendezett nemzetközi konferenciát idén már ötödik alkalommal a pozsonyi székhelyű Ladislav Hanus Intézet, amely elsősorban a fiatalok lelki és szellemi képzését, a természetes törvény és az evangélium értékei szerinti elkötelezettséget a közjó iránt, valamint egy művelt és elkötelezett keresztényekből álló Szlovákia kultúráját és közéletét gazdagító kreatív közösség építését tekinti küldetésének.
A konferencia rendkívül gazdag programmal és jeles előadókkal várta az érdeklődőket, amelynek központi témája a jelenlegi Európa egyik fő kihívása, a demográfia volt, valamint a konzervatív politika kihívásai Szlovákiában és Európában, amit összesen 14 panelben jártak körül az előadók beleértve a gazdasági, energetikai és biztonságpolitikai vonatkozásokat is.
A szervezők szerint a konferencia céljai közé tartozik, a kivételes előadók gondolataival inspirálni és formálni a konzervatív politikai és közéletet, kölcsönösen megosztani a legjobb gyakorlatokat és a jelenlegi problémákra adott megoldásokat.
Egységes álláspontot kialakítani az alapvető kérdésekben a kiemelkedő konzervatív személyiségekkel való találkozók révén, erősíteni a nemzeti és nemzetközi együttműködést a keresztény értékek és a bevált konzervatív elvek közéleti alkalmazása terén, továbbá a társadalom védelme a hanyatlástól és a destruktív ideológiáktól.
Olyan eszmék és megoldások támogatására ösztönözni, amelyek összhangban vannak az emberről és a társadalomról alkotott átfogó keresztény nézettel, az egyház társadalmi tanításával: az emberi méltóság, az élet, a férfi és nő közötti házasság, a természetes család, az alapvető polgári és vallásszabadságok védelme terén, valamint összehangban a józan ésszel a ránk bízott javak felelősségteljes kezelése során.
A 14 panel konkrét témái – amelyekben Szlovákia és Európa számára is rendkívül fontos kérdéseket boncolgatták az előadók – az alábbiak voltak: Európa kulturális és vallási identitása, a bevándorlás, Szlovákia és Európa demográfiai arca, az élet- és családpárti politika prioritásai, energia- és katonai biztonság, wokizmus, a keresztények jövője a Közel-Keleten, szlovák konzervativizmus, konzervatív vélekedés a gazdaságról és az üzleti környezet állapotáról, közép-európai együttműködés, miben inspirálhatja Szlovákia Európát?
A konferencia fő szónokai Krzysztof Bosak, a lengyel szejm alelnöke, a Nemzeti Mozgalom párt elnöke, António Tânger Corrêa EP-képviselő, a Patrióták Európáért képviselőcsoport alelnöke, a Patrióták Európáért Alapítvány kuratóriumi tagja, volt nagykövet, Benedict Kiely atya, a Nasarean.org jótékonysági szervezet alapítója, aki előadásaiban, prédikációiban és írásaiban igyekszik felhívni a figyelmet a világszerte üldözött keresztények szenvedéseire, Gudrun Kugler, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének alelnöke, az osztrák parlament képviselője és az Osztrák Néppárt emberi jogi és nemzetközi fejlesztési jelentéstevője, a demográfiai változásokért és biztonságért felelős különleges képviselő voltak.
Továbbá Ryszard Antoni Legutko politikai filozófus, konzervatív gondolkodó, volt lengyel oktatási miniszter, Philip Pilkington makroökonómus, korábbi befektetési menedzser, A globális liberalizmus összeomlása című könyv szerzője, jelenleg a Magyar Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének tudományos munkatársa, ahol makrogazdasági és geoökonómiai kérdésekkel foglalkozik, William Saunders, az Amerikai Katolikus Egyetem Humánökológiai Intézetének Emberi Jogi Programjának igazgatója, aki harminc éve foglalkozik közpolitikai, jogi és etikai kérdésekkel és Cyril Vasiľ szlovákiai görögkatolikus érsek, jelenleg az indiai szír-malabár egyházban pápai küldött.
A konferencia magyar előadói Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője, Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója. Mészáros Árpád József jogász, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős korábbi helyettes államtitkár, jelenleg a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért stratégiai és koordinációs elnökhelyettese és Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke voltak.
Az egész napos konferenciát Juraj Šúst, a Ladislav Hanus Intézet igazgatója nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, az előttünk álló problémák elsősorban kulturális emlékezetünk elvesztésében gyökereznek. Európa elfeledkezik keresztény gyökereiről, ezért aztán nem is tudja, hogyan nézzen szembe a jelenlegi kihívásokkal. Ez a központi gondolat egyébként több előadó mondandójában visszaköszönt a konferencia folyamán, akik megpróbáltak egyfajta útmutatóval is szolgálni az eredeti keresztény értékek visszaállítását illetően a társadalomban, amelyeket egyre inkább kiszorítanak a progresszív ideológiák.
Szó esett a szlovák alkotmány néhány héttel ezelőtt elfogadott módosításáról is, amit a konzervatívok nagy sikerének tartanak Szlovákiában, s amely esélyt adhat az érték-, kulturális és etikai kérdésekben való szuverenitás elérése.
Az előadók nagy hangsúlyt fektettek a keresztény konzervatív eszmékről és elvekről való beszélgetésekre, valamint az együttműködésre is. Ebben a tekintetben felhívták a figyelmet a Visegrádi Négyek együttműködésének aktívabbá tételére is.
Az előadók Európa alapvető szellemi és kulturális értékeinkhez való visszatérést szorgalmazták, mivel véleményük szerint ez lehet a jelenlegi válság legyűrésének a módja.
Ebben a tekintetben hangsúlyt fektettek a zene, a művészetek erejére is, amit hajlamosak vagyunk alábecsülni, s amiből az utóbbi időben eltűnni látszik a szép, ami már nem a művészeti alkotások alapvető kritériuma.
A migráció is központi témája volt a konferenciának, amely során az okok boncolgatásán túl a lehetséges megoldások is szóba kerültek. A vélemények szerint az elöregedő Európának egyik velejárója a migráció, amitől a kormányok a gazdasági élet felpezsdítését várják, egy bizonyos szint felett azonban már veszélyes az eredeti populációra. A téma vezérszónoka, Philip Pilkington szerint az elkövetkező 5 évben a konzervatívok kerülnek hatalomra, és az lesz a problémájuk, hogy nem tudják, mit akarnak.
A migrációról szóló panelbeszélgetés egyik érdekes véleménye volt Omar Sayfoé, aki a Migrációkutató Intézet tagjaként az európai muszlim diaszpórák integrációjával és a közel-keleti társadalmak dinamikájával foglalkozik, és aki Európa felelősségére mutatott rá ebben a folyamatban. Meglátása szerint ugyanis mi, magunk is tehetünk arról, hogy a különböző hátterekből érkező muzulmán bevándorlók nem tudnak beilleszkedni, és úgy viselkednek Európában ahogy.
Arab-afrikai perspektívából szemlélve az ilyen szigorú közegből érkező ember azt látja ugyanis, hogy itt az értékek, az identitás nem fontosak, az időseket nem tisztelik.
Véleménye szerint egy olyan Európának, amely ragaszkodik identitásához, nem okozna gondot a bevándorlók integrálása. Mint mondta, az országoknak meg kell találniuk a saját identitásukat, és egyértelmű szabályokat kell felállítaniuk a migránsok befogadására, Európának nehezítenie kellene az állampolgárság megszerzését is. A migráció növekedésének tekintetében egyébként – néhány pozitív hangtól eltekintve – a legtöbb előadó szkeptikusan vélekedett.
A demográfiai tél, a csökkenő gyermekvállalás és az elöregedés nagyban hozzájárul a migráció növekedéséhez Európában. Európa már több évtizede a születési arány problémájával kénytelen szembesülni, ami jó családpolitikával némileg enyhíthető, magában azonban nem elegendő a probléma megoldásához. A családpolitika kapcsán egyébként a konferencia folyamán többször is elhangzott Orbán Viktor kormányának jó példája. Általános volt az a vélemény, hogy – családpárti politikával, társadalmi viták segítségével, jó példák szemléltetésével – mindenképpen meg kell változtatni a jelenleg elterjedt kevés gyerekű vagy gyermektelen családképet, ez ugyanis kulcsfontosságú a demográfiai mutatók megváltoztatása és a migrációs kérdések megoldásának tekintetében is.
Mészáros Árpád József, a panel magyarországi résztvevője szerint rendkívül fontos az egyéni beállítottság visszaállítása, és az individualista személetmód visszaszorítása e tekintetben, továbbá visszaadni a hitet abban, hogy az állam családpolitikája baráti a több gyermekes családokkal szemben. Magyarország ehhez tartja magát, mondta a panelbeszélgetés során, amit a sikerek – a házasságok megnövekedett száma, kevesebb házasságon kívüli gyerek születése, a házasságból születetett gyereke számának megnövekedése – is alátámasztanak.
Közép-Európa új biztonságpolitikai kihívásaival is foglalkozott a konferencia. A panelbeszélgetés magyar résztvevője Demkó Attila a térség számára fontos két fő tényezőre hívta fel a figyelmet, ezek egyike az orosz-ukrán háború. Ennek kapcsán a beszélgetés során azt boncolgatták, hogyan lehet elérni, hogy az ne eszkalálódjon, illetve később ne újuljon ki, azaz stabil maradjon a rendezés. Szó volt a beszélgetés során a térséget érintő másik, délről jövő fenyegetésről is.
Ha megnézzük jelenleg Afrika helyzetét, mondta Demkó, akkor van Szudánban egy polgárháború, ami százezreket ölt meg. Van Etiópiában egy félig lezárt polgárháború, ami legalább félmillió embert ölt meg, és van több folyó polgárháború, belső konfliktus. Az egész Száhel régió, gyakorlatilag az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig, Port Szudántól egészen Mauritániáig egy válságzóna. A beszélgetés során azt fejtegették, hogyan lehet ezeket a kérdéseket kezelni a mi térségünk számára is megnyugtatóan.
Nagy kérdés a kereszténység jövője is a Közel-Keleten. Az erről szóló panelbeszélgetés is érdekes aspektusokat tárt a résztvevők elé, és minden keresztény ember felelősségét hangsúlyozta abban, hogy a kereszténység bölcsőjében ne tűnjenek el végleg a keresztények. A panelbeszélgetés során szóba került a magyar kormány közel-keleti üldözött keresztényeknek nyújtott segítsége is.
Érszegi Márk Aurél ennek kapcsán elmondta, hogy a Közel-Kelet biztonsága és stabilitása befolyásolja Európa biztonságát és stabilitását is, ezért segítenünk kell az ott veszélyben élő népeknek. Magyarország pedig keresztény állam lévén kötelességének tartja a keresztény közösségek megsegítését.
Merre tovább szlovákiai konzervativizmus? – ez volt a konferencia zárótémája, amelyen konzervatív politikusok arról beszélgettek, mi az, amire leginkább szüksége van a konzervativizmusnak Szlovákiában.
A politikusok az egészséges öntudat és a győztes mentalitás hiányára is felhívták a figyelmet, ennek kapcsán kiemelték az alkotmánymódosítás jelentőségét, hangsúlyozták továbbá azt is, hogy Szlovákiában jelenleg hiányzik a konzervatív szemlélet a nagypolitikában, és rendkívül fontosnak tartják a konzervatívok együttműködését a pártok szintjén is.
Ennek a panelbeszélgetésnek volt a résztvevője Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, akinek nyitó mondata, miszerint a szlovák konzervativizmusról gyűltek itt össze tanácskozni, amihez egy magyart hívtak meg, nagy tetszést aratott a közönség körében. Gubík a panelbeszélgetés során hangsúlyozta, rendkívül fontosnak tartja, hogy az említett győztes mentalitást a magyarok is elsajátítsák. Önkormányzati szinten rendelkezünk vele, sőt régiós szinten is, mondta, hiszen nekünk van a legtöbb képviselőnk az összes párt közül a megyei parlamentekben, de országos szinten is meg kell ezt a győztes mentalitást szereznünk, hogy visszatérhessünk a szlovákiai politikai színtér nagyszínpadára, amit nemcsak a szlovákiai konzervativizmus, hanem általánosságban véve a szlovákiai politikai kultúra is megkíván.
Gubík kiemelte a konzervatív pártok együttműködésének a fontosságát is, aminek jogosultságát több közös találkozó, beleértve a jelenlegi konzervatív csúcstalálkozót is már eddig is bizonyította, s amire Szlovákia, sőt Európa jövője szempontjából is szükség van, mivel a Magyar Szövetség és annak elődpártjai mindig is jöbbközép, Európa-párti, V4-párti, keresztény szemléletű párt volt és az is marad, tette hozzá Gubík.
A többi, nem konzervatív beállítottságú pártokkal való együttműködés kapcsán Gubík elmondta, hogy a Magyar Szövetség helyzete még bonyolultabb, mint a szlovák pártoké, mivel az a Szlovákiában élő nemzeti közösségek és a dél-szlovákiai polgárok jogaiért küzd, így a választói természetszerűleg heterogénebbek.
Ennél fogva vannak témák, mondta, amelyekben a koalíciós pártokhoz hasonló álláspontot képviselnek, mint például az állam szuverenitása, a békepártiság vagy a migráció, de például a klasszikus kisebbségi jogok témájában, mint például a nemzeti tanácsok, nemzeti mandátum vagy a kisebbségek jogállásáról szóló törvény, ami mind hiányzik a szlovák jogrendszerből, a progresszívokkal is készek együttműködni, mivel azok nyitottak ezekben a kérdésekben.
