Könyvre a digitális korban is szükség van
A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (SZMKE) dunaszerdahelyi konferenciáján a sok aktuális téma mellett a községi könyvtárak szerepe is napirendre került. A szakemberek egybehangzó véleménye, hogy egy könyvtár akkor lesz vonzó, ha rendszeresen feltöltik új kiadványokkal.
Smidt Veronika, a szőgyéni községi könyvtár vezetője a téka ún. „összemosott” funkciójáról beszélt. Tíz éve áll a könyvtár élén. Eredetileg magyar–etika szakos tanár, ezenkívül mentálhigiénés diplomája is van, és mindezt jól tudja alkalmazni a könyvtári munkája során. Véleménye szerint egy községi könyvtár a közösség „aranybányája” lehet, ha jól használják ki és több funkciót magába olvaszt. 2018 óta a helyi művészeti galéria és a könyvtár egy épületben található, amelyek nagyon jól kiegészítik egymást, hiszen a könyvtár látogatói megtekintik a kiállítást is, ha már helyben van, és akik a tárlatot jöttek megnézni, nagyobb eséllyel térnek be a könyvtárba is.
A modern téka nemcsak egy szabadpolcos közkönyvtár, amelyben gyermekek és felnőttek számára is kínálnak olvasnivalót, hanem közösségi, tanulási és művelődési tér is, hiszen különféle kulturális és közéleti programokat is kínál, sőt a szőgyéni könyvtár egyéb helyi rendezvényeken is jelen van bizonyos számú kiadvánnyal. A sokféleség nem szétapróz, hanem inkább egymásra építő értékeket teremt, vallja Smidt Veronika, aki szerint egy könyvtáros 2025-ben egyszerre pedagógus, lélekbúvár, pályázatíró, menedzser, rendezvényszervező, kiadványszerkesztő, kreatív „ezermester”, vagy vezető coach, de ő mindegyik szereppel azonosulni tud.
– Azt gondolom, hogy a könyvtár emlékek őrzője, értékek közvetítője, és egy olyan hely, ahol a múlt összekapcsolódik a jövővel, a tudás birodalma pedig a fantázia világával. Semmi más feladatom nincs, mint hogy megnyerjem az olvasókat (mindegy, milyen úton), népszerűsítsem az olvasást, szellemi tőkét tartsak egyben és adjak közre.
Mészáros Anikó az újjászervezett negyedi könyvtár vezetője egyben a községi hivatal dolgozója is. A régi könyvtár épülete beázott és nagyjából 10 ezer könyv ment tönkre. A Covid alatt végleg be is zártak. Ők azonban egy új csapattal mertek nagyot álmodni és szinte a semmiből szervezték újjá a község kihasználatlan közösségi épületében az új könyvtárat. Részben önerőből, részben pedig az SZMKE gyűjtéséből. A KultMinor és a támogatók segítségével új polcokat vásároltak, illetve 2200 darabos könyvállományt hoztak létre. Céljuk szintén az, hogy a helyiség ne csak könyvtárként működjön, hanem közösségi térré váljon, ezért különféle programokat is szerveznek.
Az érsekkétyi Duray Miklós Könyvtár védett műhely, amelyet a fogyatékkal élő Tankó Gábor vezet. Őszintén beszélt arról, hogy eleinte kétségei voltak, fel tud-e nőni a feladathoz, de nagyon sok helyről kapott ehhez biztatást és erőt, többek között a polgármestertől, Farkas Attilától – aki felkérte erre a feladatra – és az önkormányzattól is.
– Ha olyan csapat veszi körül az embert, amelynek tagjai nemcsak hogy értenek a szakmához, hanem szilárd értékrendjük van, akkor minden működik – sommázott Tankó Gábor.
A kerekasztal-beszélgetéshez Smidt Veronika és Farkas Attila mellé Selmeczi Henrietta, Negyed polgármestere és Török Ágnes, a komáromi Szinnyei József Könyvtár igazgatóhelyettese is csatlakozott. A diskurzus során hangsúlyozták a községi önkormányzatok és a községi könyvtárak együttműködésének fontosságát, továbbá szó esett a helyi tékák kiaknázatlan lehetőségeiről is.
Megjelent a Magyar7 2025/40. számában.
