2023. november 23., 11:40

Kherndl Jánosra emlékezve

2023 novemberében, Kherndl János születésének 190. évfordulója alkalmából a lévai Reviczky Házban emlékeztek a zselízi uradalom neves gazdatisztjére.

Csonka
Csonka Ákos
Fotó: Csonka Ákos

A Reviczky Társulás égisze alatt működő Léva és vidéke helytörténeti szakosztály 120. helytörténeti előadását Csonka Ákos tartotta. Kherndl Mátyás és Jerenth Mária 1833. november 1-jén született gyermekéről, Jánosról elmondta, hogy 19 évesen lépett a zselízi uradalom szolgálatába. 1883-ban vette feleségül Huberth Jolánt, aki 1917 és 1921 között a Lévai Nőegylet alelnöke volt. 1884-ben már a zselízi uradalom jószágfelügyelőjeként tevékenykedett:

Az ő idejében vette kezdetét a zselízi uradalomban a nagyüzemi cukorrépa-termesztés. Bevezette a gőzgépek használatát. Nevéhez kötődik a zselíziek számára oly kedves nosztalgiával dédelgetett kisvasút kiépítése. A Bars vármegyei közigazgatási bizottságnak és Zselíz mezővárosának képviselő-testületi, valamint 1886-tól a Lévai Casinónak is tagja volt. Anyagilag is támogatta és kezdeti tagja volt a lévai kórházat megalapító bizottságnak is".

Érdemei elismeréséül 1903. április 26-án a lévai városháza dísztermében ünnepélyes keretek között királyi tanácsossá nevezték ki. Oszlopos tagja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek és a Barsmegyei Gazdasági Egyesületnek is, utóbbinak 71 éves koráig elnöke. Mint mondta, az 1890-es években Léván, a mai Honvéd utcában, a kaszárnya épületének szomszédságában terült el az ún. Kherndl-féle major. Kherndl János élete utolsó éveit a Kossuth utca 17. szám alatt töltötte, itt is hunyt el 1915. június 12-én.

A Bars hetilap ekképpen emlékezett róla: „Egyenes lelkű, igen művelt, minden szépért és nemes dologért rajongó férfiú volt, kit a zselízi uradalom tulajdonosai, amíg nekik sáfárkodott, ritka bizalmukkal és szeretetükkel tüntették ki.”

A lévai római katolikus temető Huberth-sírkertjében nyugszik.

A Kherndl nevet ugyanakkor nem csak János tette naggyá. Öccse, Antal hídépítész mérnökként, a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként alkotott maradandót. Például azzal, hogy az ő nevéhez kötődik a legszebb budapesti híd, a hajdani Erzsébet híd statikájának kidolgozása, ugyanakkor a Lánchídon is dolgozott. Kherndl Jánosné szül. Huberth Jolán pedig régészeti és néprajzi gyűjteményével az első női régészek egyikének tekinthető”

– tette hozzá Csonka Ákos.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.