Kézműves foglalkozások, játszó-és táncház várta a családokat az idei Örvendezzünkön
A Csemadok Füleki Alapszervezete az adventi vasárnapok rendezvénysorozat részeként idén is megszervezte az Örvendezzünk című ünnepváró programot, melyre Ringatóval, játszó-és táncházzal, bábszínházzal és kézműves foglalkozásokkal várták a családokat.
A kellemes családi délután hagyományosan Ringató foglalkozással kezdődött, amelyre a legkisebbeket várták, akik a zenés foglalkozás után a baba-mama klubban maradhattak még játszani, kúszni-mászni. Egy másik teremben Burovincz Laura, a Petőfi Sándor Program egykori ösztöndíjasa tartott hangos gyerek zeneműhelyt, amelyen a hangszerekkel és dalocskákkal ismerkedhettek meg a gyerekek.
Egy következő teremben játékos vetélkedőben próbálhatták ki magukat a gyerkőcök, a mellette lévő osztályteremben, a Motolla Kézműves Baráti Kör vezetésével pedig kézműves foglalkozások várták őket.
A karácsonyi asztalra mézeskalács sült az adventi műhelyben. Lehetett még gyertyát hajtani méhviaszlapból, csuhéangyalkát készíteni és a megsült mézeskalácsokat kidíszíteni. A Motolla Kézműves Baráti Kör fontosnak tartja, hogy közelebb hozza a gyerekekhez őseik szokásait.
„Mindig próbáljuk a hagyományos mesterségeket bemutatni. A gyerekek nagy érdeklődéssel jönnek. És mindig olyan technikákat igyekszünk mutatni nekik, amit könnyen elsajátíthatnak, ezáltal sikerélményt okoznak számukra. Emellett pár óra alatt számtalan ajándéktárgyat alkothatnak” – részletezte Anderko Andrea.
Aki végzett az ajándéktárgyak elkészítésével, a gimnázium aulájában bábelőadáson, játszó-és táncházban, valamint daltanításon vehetett részt. A Csemadok Füleki Alapszervezete idén több újdonsággal is készült a fülekieknek az adventi időszakban.
„December 6-án a Magyar Közösségi Házban fogadhattuk a Mikulást. December 1-jétől folyamatosan tart az adventi ablakok nevű kezdeményezésünk, és nagyon jóleső érzés az, hogy most már Luca napján a főútnak a fele fényárban úszik. A hagyományos gyertyagyújtással is kedveskedünk a városnak. Ma például a városi művelődési központ igazgatónője fogja meggyújtani a harmadik gyertyát, hiszen mindig ügyelünk arra, hogy azokat az intézményeket és személyeket kérjük fel, akikkel nagyon szorosan együttműködünk” – nyilatkozta Szvorák Zsuzsanna, a helyi Csemadok elnöke.
A délután záróakkordja a közös gyertyagyújtás volt, melyet a Foncsik Énekegyüttes dalai kísértek. Tóth Éva beszédében a harmadik gyertya jelentéséről, az örömről szólt az egybegyűltekhez.
„A harmadik adventi gyertya az öröm jelképe, amely egyre ritkább vendége a hétköznapjainknak. Vajon hová tűnik a gyermeki öröm őszintesége felnőttkorunkra? Hány réteg tapasztalás, fájdalom, csalódás fedi el azt az ősi érzést, az öröm képességét, amellyel a világra jöttünk? Pedig az öröm csírája mindenhol ott van. Bennünk és körülöttünk, a legapróbb rezdülésekben is. Ott van a szállingózó hópehelyben, az esti fények csillogásában, a szikrázó csillagok ragyogásában. Ott van családtagunk ölelő karjában, barátaink mosolyában, kutyánk hűséges tekintetében. Ott van még a hétköznapok taposómalmában is: a jól sikerült munka nyugalmában, csendes pillanat békéjében, megosztott gondolatban, egy jó szóban vagy egy váratlan kedvességben. Az öröm ott bujkál minden lépésünkben – csak észre kell vennünk, és meg kell engednünk magunknak, hogy beengedjük az életünkbe” – hangsúlyozta.
Hozzátette, a harmadik gyertyaláng fellobbanásával gondoljunk arra, hogy az öröm nem valami távoli, elérhetetlen kincs. Ott van a kezünkben, a szívünkben. Csak meg kell állnunk egy pillanatra, hogy észrevegyük. És engednünk kell, hogy a derű csendes, állandó fénye jelen legyen az életünkben.
„Kívánom, hogy ebben az adventi időszakban mindannyian találjunk vissza az öröm forrásához. Hogy legyen bátorságunk észrevenni, megélni és továbbadni azt – családunknak, barátainknak, mindenkinek, akivel csak találkozunk. Mert ahol öröm van, ott fény van. És ahol fény van, ott mindig megszületik valami új” – zárta szavait, majd meggyújtotta az öröm lángját.
