Kevesebb aszfaltot és betont, több zöldet és vízfelületet
A nyolcvanas években még elképzelhetetlen volt számunkra, hogy egyszer majd a mi tájainkon is állandósulnak nyáron a 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletek. Ami rosszabb, hogy az építészetünk sem számolt akkoriban, de még később sem az ilyen trópusi hőmérsékletekkel, így a városaink betondzsungelében, a nyáron pokollá váló panelházakban mostanra elviselhetetlenné vált az élet.
Így aztán az extrém hőmérséklet meg a szárazság nemcsak a mezőgazdászokat aggasztja, hanem a városok lakóit is. Az elviselhetetlen hőséget a városokban egyrészt a rengeteg betonfelület is okozza, másrészt a kevés zöld- és vízfelület. A tudósok legfrissebb becslése szerint a felmelegedés és az ezzel összefüggő klímaváltozás gyorsabb, mint ahogyan azt várták.
A szélsőséges időjárás a vízhiányon vagy az új betegségek terjedésének veszélyén túl elviselhetetlen nyári meleget is hozhat a városokban.
A globális klímaváltozás hatásait azonban, ami főként a rekordmagasságú hőmérsékletekben nyilvánul meg, mérsékelhetjük. Ezen a területen pótolhatatlan funkciót tölt be a zöld növényzet, amelynek védelme és megteremtése paradox módon, ahogyan azt az elmúlt évtizedekben sajnos gyakran tapasztalhattuk, a területtervezés során az érdeklődés margójára került. Pedig a városokban sokkal több zöldfelületre van szükség és jóval kevesebb aszfaltra meg betonra. És a megfelelő építőanyagok használatának is megvan a maga indokoltsága.
Betontengerével Szlovákia városai közt minden bizonnyal élen jár a főváros, Pozsony, ahol égető szükség van az építkezési és területrendezési koncepció megváltozására. „Ezekben a hőségekben már senki sem kételkedik abban, hogy a globális felmelegedés tény. A szélsőséges időjárási ingadozások, mint például az aszályok, az intenzív esőzések, az árvizek vagy a hőhullámok és a viharok olyan jelenségek, amelyek összefüggenek azzal, ahogyan a bolygónkkal bánunk.
– jelentette ki Juraj Droba, Pozsony megye elnöke.
Az éghajlatváltozás mérséklésének két fő megközelítése létezik. Az első a mitigáció vagy enyhítés, amely megakadályozza az emberi tevékenység okozta klímaváltozás elmélyülését. A leghatékonyabb forma az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, valamint az elnyelőképesség növelése a zöld és kék infrastruktúra építőelemei formájában. A második megközelítés az adaptáció, azaz a természeti és emberi rendszerek adaptációja.
Naponta születnek olyan döntések, amelyek hosszú távú következményekkel járnak a területünkre gyakorolt éghajlati hatások súlyosságára.
A ma kiválasztott alternatívák meghatározzák a holnap éghajlatváltozásának hatásaival szembeni fokozott vagy csökkentett sebezhetőségét.
Vonatkozik ez a területfejlesztési tervezésre, az infrastruktúra tervezésére és elhelyezésére, a kockázatcsökkentési folyamatra, a költségvetés-tervezésre és az erőforrás-felhasználásra.
Míg egyes intézkedések, mint például az árvízvédelmi rendszerek vagy a víztározók, azonnal hatásosak a befejezésük után, sok esetben viszonylag hosszú időtávra van szükség a hatékonyság eléréséhez. Ide tartozik például a tervezés és a döntéshozatal változása, új szabályok és előírások meghozatala, vagy a gondolkodásunk megváltozása, illetve a zöld és kék infrastruktúra kihasználása, esőkertek, zöldtetők vagy zöldfalak létesítése, gyepburkolatok alkalmazása, lakótelepi zöldövezetek létesítése és gondozása.
A Pozsony megyei önkormányzat ennek érdekében kidolgozta a városok és települések adaptációs intézkedéseinek katalógusát, amely segít csökkenteni a klímaváltozás káros következményeit.
Ez egy átfogó kiadvány, amely tágabb perspektívát ad az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás témájához helyi szinten. A katalógus jó példákat mutat be itthonról és külföldről is, valamint néhány jelenleg ismert lehetőséget az adaptációs folyamatok finanszírozására.
„Arra is figyelnünk kell, hogy támogassuk az környezetkímélőbb közlekedést, mint amilyen a tömegközlekedést vagy a kerékpáros közlekedés” – mondta a napokban a téma kapcsán Gabriela Matečná mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, aki azt is elmondta, tárcája ennek érdekében konkrét lehetőségeket készített elő a városok és önkormányzatok számára, hogy vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulást szerezzenek a zöld infrastruktúra elemeinek kiépítéséhez, illetve alacsony károsanyag-kibocsátású tömegközlekedési járművek vásárlásához vagy átszállóterminálok építéséhez.
Ezek is segíthetnek csökkenteni a városok túlmelegedését és az üvegházhatású gázok termelését. Végül, de nem utolsósorban, ha parkot építünk az aszfaltozott parkoló helyett, akkor a földet is kíméljük” – fűzte hozzá a miniszter.
A tárca 33 millió eurót különített el a városok és városi területek környezetvédelmi szempontjainak javítására.
Támogatást lehet szerezni például parkok, zöldfalak és zöldtetők építésére, belső blokkok revitalizálására, esővíz felhasználására vagy zajcsökkentésre. A mezőgazdasági minisztérium eddig 61 ilyen projektet támogatott.
81,8 millió euró jut a régióknak a meglévő és új kerékpárutak helyreállítására,
kiegészítő kerékpáros infrastruktúra kiépítésére, valamint a kerékpáros közlekedés népszerűsítésére és vonzerőjének növelésére a lakosság körében. Eddig 102 kerékpáros projektet hagytak jóvá Szlovákia-szerte.
35,1 millió eurót különítenek el uniós forrásból a tömegközlekedés vonzerejét növelő projektekre.
Ennek köszönhetően a városok és önkormányzatok transzferterminálokat, város széli parkolókat építenek, illetve projekteket készítenek a tömegközlekedési ismeretek javítása érdekében. Eddig 21 ilyen projektet hagytak jóvá.
A tömegközlekedési buszpark korszerűsítésére mintegy 21 millió eurót különítettek el.
Az IROP európai forrásainak köszönhetően Pozsonyban 18 elektromos autóbusz közlekedik, Zsolna tömegközlekedése 22 alacsony károsanyag-kibocsátású és hibrid járművel bővült, köztük két elektromos autóbusszal, Kassa városa pedig 9 alacsony károsanyag-kibocsátású és 9 elektromos autóbuszt vásárolt.
Ennek köszönhetően városaink zöldebbek lesznek, kevésbé fognak túlmelegedni nyáron, a közlekedés környezetbarát lesz és tisztább lesz a levegő” – fűzte hozzá Gabriela Matečná mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.
