Két keréken Felvidéken, két héten át
Emlékezetes és élményekkel teli kerékpártúrához volt szerencsém csatlakozni az ősszel. A 14 napos, csaknem 900 kilométeres útból én magam három napon át mintegy 200 km-t tettem meg, de már ez is életre szóló tapasztalatot és élményt jelentett.
A rimaszombati Csúsz Balázs és Varga Gábor által szervezett biciklitúra célja nemcsak a sportteljesítmény volt, hanem a Felvidék kulturális, természeti és épített örökségének felfedezése és bemutatása, valamint a kerékpáros turizmus, különösen a bikepacking népszerűsítése. Az egyes szakaszokon jelentős szintemelkedéssel tarkított útvonal festői tájakon, falvakon és városokon, történelmi helyszíneken vezetett keresztül.
A túra a Fedezd fel a világot két keréken – Explore the World on two Wheels: The Learning Power of Bikepacking című nemzetközi projekt része volt, amely az Európai Unió Erasmus+ programja keretében kapott támogatást.
A kezdeményezés öt európai ország – Magyarország, Románia, Szlovákia, Franciaország és Csehország – fiatalokat támogató civil szervezeteinek együttműködésével jött létre. A szlovákiai partnerszervezet a Gábor és Balázs által két éve alapított AdvenTour Polgári Társulás volt, amely az aktív sport- és szabadidős tevékenységek (rafting, biciklizés, túrázás, via ferrata, hegymászás) terén nyújt kikapcsolódási lehetőséget az érdeklődőknek.
A legutóbbi kerékpáros program célja egészen egyszerű és mégis különleges volt: megmutatni, hogy a kerékpározás nem csupán sport vagy közlekedési eszköz, hanem tanulási forma, közösségépítő erő, és a világ felfedezésének egyik legszemélyesebb és talán legköltséghatékonyabb módja.
A projekt a bikepacking módszerét népszerűsíti, ami a hosszútávú kerékpározás és a hátizsákos túrázás ötvözete. Ez lényegében annyit jelent, hogy minimális felszereléssel kell útnak indulni, hogy minden, amire szükségünk lehet (hálózsák, váltóruha, stb.) elférjen egy hátizsákban, vagy egy hordozótáskában a biciklin.
Ez a fajta utazás lelassít, és megtanít arra figyelni, hogy mi az, ami számunkra nélkülözhetetlen, illetve segít újra értékelni a természet ritmusát.
Az útvonal Rimaszombatból indult és egy rövid nógrádi kitérő után fordult keletnek, majd Pelsőcöt, Rozsnyót és Imrikfalvát érintve érte el a Szepességet. Közben olyan látnivalókat tekintettek meg a résztvevők, mint a füleki vár, a csízi fürdő, a gombaszögi és martonházi barlang, a betléri kastély, vagy éppen Lőcse és Késmárk történelmi városmagja.
Én a második hét elején csatlakoztam a csapathoz, ekkor már a Magas-Tátra alatt kanyargott az utunk. Felsőerdőfalváról indulva, Tátralomnicon keresztül jutottunk él Zsgyárig, ahol megtekintettük a lombkorona tanösvényt a Bachledka-völgyben.
Másnap mindössze 5-6 fokos hőmérsékletben és szűnni nem akaró esőben, mintegy ezer méternyi emelkedőt leküzdve tekertünk fel a Poprádi- és a Csorba-tóhoz. A ködös tátrai ősz hangulata és a kitűzött cél elérése azonban kárpótolt bennünket.
A harmadik napon Szepesszombat és Poprád városának látnivalói következtek, hogy aztán búcsút intsünk a Tátrának és a Fekete-Vág völgyén keresztül célba vegyük a mintegy 80 km-re fekvő szállásunkat a vavrisói kempingben. A túra további szakaszain már nem tudtam részt venni, de ez a pár nap is felejthetetlen élmény marad számomra. Szinte hihetetlen, hogy biciklivel három nap alatt ennyi helyszínt sikerült felkeresni. Különösen izgalmas volt, hogy minden nap más-más kulturális és természeti tájba csöppentünk, miközben a régiók nyelvi, vallási és etnikai sokszínűségét is megtapasztaltuk.
A túra valódi erejét azonban nem csupán a lenyűgöző tájak adták. Varga Gábor, a projekt egyik koordinátora szerint az emberek, akikkel találkoztak, legalább annyira meghatározó részei voltak ennek az utazásnak, mint a hegyek vagy a várromok.
– Az volt a célunk, hogy megmutassuk: Szlovákia kincseit nemcsak autóból lehet felfedezni, hanem biciklivel is – ráadásul sokkal közvetlenebb és fenntarthatóbb módon. Ahol jártunk arról fényképeket készítettünk, naplót vezettünk, dokumentáltuk a helyszíneket, s mindezek a beszámolók megtekinthetők a weblapunkon – fejtette ki, hozzátéve, hogy több helyen is olyan emberekkel találkoztak, akik érdekes történeteket meséltek az adott helyszínről, ezáltal valóban közelebb hozták a múltat a jelenhez.
– hangsúlyozta Csúsz Balázs.
– Persze nem volt mindig könnyű. Volt, hogy komoly emelkedőkkel kellett megküzdenünk, máskor az időjárás tette próbára a kitartásunkat. De minden egyes nehézség után jött egy lejtő, egy csodálatos kilátás, vagy egy forró tea a helyi vendéglátónál, amitől újra erőre kaptunk – egészítette ki Varga Gábor.
A többfős csapatból az ajnácskői Nagypál Árpád volt az egyetlen, aki 14 napon keresztül letekerte a teljes távot.
– foglalta össze Nagypál Árpád.
A projekt során gyűjtött tapasztalatokat a videós és online kampány mellett az iskolákban is bemutatják, hogy a diákok is kedvet kapjanak a hasonló túrázáshoz. A cél, hogy a bikepacking kultúrája elérhetővé váljon mindenki számára – kortól, háttértől vagy edzettségi szinttől függetlenül.
