Két évtized után teljes felújítást kapott az ország első hospice intézménye
A május 10-i évfordulót néhány nappal megelőzve tartották a Galántai járásbeli Nádszegen azt a bensőséges hangulatú eseményt, melynek keretében egyrészt megemlékeztek a településen, Szlovákiában elsőként, létrehozott hospice intézmény 22 évvel ezelőtti átadásáról, illetve egyben megünnepelték azt a tényt is, hogy két évnyi előkészítési és felújítási munkák után egy alapjaiban megújult intézményt mutathattak be a nagyközönségnek.
A Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Központ igazgatója, Juhos Ferenc portálunknak elmondta, a felújítás után olyan szintre sikerült hozni minden egyes betegszobát, hogy az kiállja a hasonló nyugat-európai intézményekkel is az összehasonlítást.
Ünnepi beszédében pedig azt hangsúlyozta, hogy a hospice nemcsak a búcsú helye, hanem minden egyes, a jelenben megélt pillanaté is.
Az utolsó napok, órák és pillanatok megtisztelő és érzékeny kísérése az itt dolgozók számára olyan feladat, amelyhez nemcsak szakmai tudásra, hanem elsősorban szívre van szükség, hiszen a hospice olyan emberek számára nyit ajtót, akiknek már nem az idő, hanem az életminőség, a fájdalommentesség, a család közelsége és az emberi pillanatok megélése a fontos. Hozzátette, a hospice nem a lemondás, hanem a törődés helye, ahol nem az eltöltött idő hossza, hanem annak minősége számít, s bár már rendelkezésre állnak a legmodernebb gépi berendezések és a „szuperszonikus” ágyak, továbbra is az emberi tényező a legmeghatározóbb.
Az évfordulót, illetve az újra átadás eseményét illusztris vendégek is megtisztelték, hiszen Szlovákia kormánya részéről jelen volt a vidékfejlesztési miniszter Samuel Migaľ, Magyarországról pedig Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikával megbízott miniszteri biztosa.
Kalmár kormánybiztos a betegsége miatt távolmaradó Szili Katalin miniszterelnöki megbízott üdvözlő levelét olvasta fel, amelyben az Országgyűlés korábbi elnökasszonya kijelentette, hogy ez a hely nemcsak biztonságot és nyugalmat jelent, hanem esélyt is arra, hogy méltósággal, közösségben és szeretetben teljenek az itt lakók napjai. Samuel Migaľ miniszter beszédében pedig Juhos Ferenc és kollégái tevékenységét nem csak egyszerű munkának, hanem küldetésnek nevezete, majd hozzátette, hogy a politikában különbözőek lehetnek a vélemények, abban viszont vélhetően mindenki egyetért, hogy az ilyen helyeken dolgozóknak minden lehetőség szerinti támogatást meg kell adni.
A beszédek után az intézet ápoltjai is rövid, ám színvonalas műsorral emelték az ünnepség bensőséges atmoszféráját, majd az ezt követő épületbejárás során Elek László, Nádszeg plébánosa felszentelte az épületet a pozsonyi kormány minisztere, illetve az intézmény igazgatója pedig újra átvágták az átadást jelképező szalagot.
