2025. június 14., 19:40

Kénszem

Annak ellenére, hogy a Perennapuszta (Prievrana) és Kétkeresztúr (Nové Hony) között, az erdő szélén található „Kénszem” varázslatos természeti jelenség, még a helyiek sem igazán ismerik. Jómagam az interneten fedeztem fel, Nagy Zora és Puntigán József pedig segítettek a felderítésében, hogy saját szememmel is lássam a barnás színű, folytonosan bugyogó forrást.

 

A kénszem, fotó Agócs Szvorák Emese
A kénszem
Fotó: Agócs Szvorák Emese

Losonc felől autózunk Kétkeresztúr felé, majd miután leparkoltunk, nagyjából két kilométer laza túra vár ránk. A kénszemhez Perennapuszta és Kétkeresztúr felől is el lehet jutni. Mivel turistajelzések nem vezetnek a látványossághoz, érdemes olyannal felkeresni, aki már járt ott korábban, vagy pedig a gps-t segítségül hívni. Egyébként jól kitaposott, mezei út vezet odáig. Az erdőt kikerülve, a réten haladva, az egykori csevice (természetes szénsavas savanyúvíz – a szerk. megj.) közelében, a fák között bújik meg a kénszem. Egyesek szerint messziről érezhető jellegzetes illata, bevallom, én még a közelében sem igazán éreztem, annál jobban hallottam a hangos csobogást.

Nagy Zora kétkeresztúri származású, a közelmúltig azonban ő sem tudott a forrásról. De miután egy turista csapattal felderítette azt, kérdezősködni kezdett az ismerősöktől, családtagoktól, hátha tudnak valamit a keletkezéséről. Végül a bátyjánál sikerrel járt.

– A bátyám azt mesélte, hogy 1962–1963 táján a katonaság végzett fúrásokat a környéken, mert uránt kerestek. És két munkás majdnem balesetet szenvedett, mert a víznyomás kilőtte a fúrót. Később, a ’70-es évek vége felé elapadt a forrás, és nem tudni, hogy mikor és hogyan telt meg újra. Vélhetően a csevice, vagy a közeli patak tölthette fel – avatott be Nagy Zora.

Puntigán József is a közelmúltban járt itt először. Mivel érdeklődik a helytörténet és a természet iránt, kutatni kezdett, valójában micsoda természeti jelenség a kénszem.

– A 20. század elején a salgótarjáni szénbányák szenet kerestek a területen. Akkoriban azonban Ipolynyitrán nem szenet találtak, hanem egy ún. „lencsébe” ütközött a fúrófej, emiatt hatalmas nyomással, 15-20 méter magasra kilövellt a víz, és kivetette a teljes fúróberendezést. Ez a forrás majdnem 10 éven keresztül szolgálta a helyieket, akik nagyon szerették, mert gyógyhatása volt. Főleg mozgásszervi betegségekre volt jótékony – osztotta meg ismereteit Puntigán József, aki szerint a kénszem is hasonló módon keletkezhetett. 

A másik lehetséges magyarázatot Gaál Lajos geológus adta, aki elmondta, hogy körülbelül hatmillió évvel ezelőtt tenger borította ezt a területet, buja növényzettel. Majd a vulkanikus tevékenység miatt a növényzet meglehetősen nagy mélységekbe süllyedt, és bomlani kezdett. A rétegekben buborékok alakultak ki, amelyek ott „várakoztak”.

– Ezek a szerves gázok az egykori vulkanikus tevékenységnek a maradványai. Északnyugat-délkeleti irányban, Mastyinec–Poltár–Pinc–Fülek–Síd–Ajnácskő vonalon egy hosszú törésvonal van, ahol gyakoriak a csevice források. A gáz állandóan termelődik a föld alól, ami magával hozza ezt a jellegzetes szagot. A forrás vízszintje egyébként majdnem mindig állandó. Azt már Puntigán József tette hozzá, hogy a környékén nem találunk olyan helyet, ahová elfolyna.

A helyről egyébként kevés adat áll rendelkezésre. Nem tudni iható-e a vize, vagy bír-e bármilyen jótékony hatással. Mindenesetre egy újabb érdekes látnivaló a nógrádi régióban, amit érdemes felkeresni.
Az írás megjelent a Magyar7 2025/22. számában.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.