Kéménd – egyenes kötődés Szent Istvánhoz és a pápához
A Párkányhoz közeli Kéménd község nemrég ünnepelte első írásos említésének 840. évfordulóját. Sztyahula László atya, a község plébánosa, egyben múltjának kutatója szerint kevés az olyan település, ahol ilyen pozitív kicsengése van az első írásos emléknek.
Bár a kommunizmus alatt nem volt egyszerű a papi pályán előre haladni, Sztyahula László mégis egész életében azt csinálhatta, amit szeret. Több egyetemet is elvégzett, hogy minél többet tudjon tenni az igehirdetés és történelmünk feltárása terén.
A település első említésének 840. évfordulóján megkapta a község PRO URBE díját magas színvonalú és példaértékű munkásságáért, alkotó és kutató tevékenységéért, amellyel hozzájárult Kéménd község hírnevének öregbítéséhez.
Sztyahula atyával, aki 2005-től Kéménd plébánosa, a plébánia épületében ülünk le beszélgetni. Az évfordulóra készített prezentációjában magát az okiratot is bemutatta ünnepi szentmise keretében, magyarázatot fűzve a képekhez.
Tudta a hallgatóság, hogy milyen kiemelt helyen is lakik?
Természetesen nem tudta. Amikor ide kerültem, láttam, hogy nagyon hiányos a plébániai irattár. 1945 karácsonya után bejöttek a faluba az oroszok, a templom lőpontja volt mind a szovjet, mind a német hadseregnek. A „Budapest erőd” gyűrű a kéméndi csatával zárult, aminek következtében a plébániai irattár teljesen megsemmisült. Ahol ülünk, a szovjet katonák kórháza volt a szemben lévő katolikus iskolával egyetemben. Az akkori plébános is elköltözött pár évre.
Kikerestem a szükséges kataszteri és egyéb adatokat, egyre mélyebbre hatoltam az iskolatörténet, a plébániatörténet és a gazdaságtörténet terén.
Mit tudott meg a templomról?
I. Lipót császár elrendelte, annyi templomot kell építeni, amennyit a törökök elpusztítottak. A kéméndi templom is ekkor, 1755-ben épült, a plébánia azonban már ötven évvel előtte állt. Onnan egy folyosó vezetett a templom alá, sőt a falu közepéből is van alagút ugyanide. A két folyosó találkozásának bejárata nagy tardosi vörös márvánnyal van lefödve. A 19. században még használták, elődeim éjjelente ezen át szoktak átmenni a templomba imádkozni. Más településeken is feltártam ilyen templom alá vezető folyosókat.
Az önkormányzat felkérte önt, legyen a segítségükre, mutassa be azt a 840 éve íródott dokumentumot, amelyben először említik Kéménd nevét.
Az 1183-ban keltezett középkori levélre a Szekfű-iskola kutatói hívták fel a figyelmet azzal, hogy fontos levélnek jelölték. Ekkor eszméltem rá, jó lesz ezt az adásvételi szerződést végigolvasni, következményeit végiggondolni. Mivel latinból érettségiztem, nem gond a fordítás. Ebben arról volt szó, hogy Hontnak a szépunokája, Farkas gróf, aki egyúttal II. Béla király nádora volt, az esztergomi székeskáptalantól megvett egy ekényi földet a kéméndi kataszterben.
Az okiratot a Párizsból hazatérő diákok egyike külföldi minta szerint szerkesztette. Sajnos mára már csak a másolatához lehet hozzáférni. A középkori okirat településtörténeti üzenete arról szól, hogy egészen Szent Istvánig vezethető vissza Kéménd története. István 996-ban a kölni dómban házasságot kötött bajor Gizellával, a feleséget lovagok kísérték új otthonába. Köztük kiemelkedő helyzete volt Hontnak és Pázmánynak. Jelen voltak akkor is, amikor Istvánt a Garamban német minta szerint felövezték, vagyis lovaggá ütötték. A király nagy földbirtokokat adott a lovagoknak ezen a területen, és a birtokok jövedelméből épült a három kéttornyú templom Bozókon, Ipolyságon és Bényben. A Hont és Pázmány birtokok egymás mellett voltak és a népnek is jutott a javakból, hiszen a Duna és Garam mente volt Esztergom éléskamrája. Az Esztergomból Bényig vezető királyi úton, amely Kéménden át vezetett, István számtalanszor végiglovagolhatott. A Koppány elleni csata is a környékről indult. Vecelin ispán volt megbízva azzal, hogy az Árpád-törzsön belüli villongásokat rendezze, aki a harcokban megölte Koppány vezért. István a kereszténység mellett döntött, maga II. Szilveszter pápa küldött neki koronát, ezért sem a német-római császárnak, sem Bizáncnak nem lett lekötelezettje, kizárólag Szent Péter utódjának. E levéltári anyag eszmei üzenete az, hogy Szent Istvánon keresztül egyenes kötődésünk van a római pápához.
A múlt kutatásában főleg az egyház történetére fókuszál…
Mivel az első könyvhöz rengeteg fotó összegyűlt, 2008-ban kiadásra került a Kéméndi fényképek tükrében könyv is, majd rövidesen a Kéméndi templom-tér-kép címmel jelenik meg egy ismertetés. A helytörténeti kiadványok mellett a Csehszlovákiai Magyar Egyházirodalmi Lexikon 1918–1990 könyvön is dolgozom. Ebből az időszakból kétszázhetvennégy író pap tevékenységét ismertetem. Rövidesen kézbe vehetik az olvasók.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/40. számában.
