Kastélyból regionális kulturális központ? Így térhet vissza az élet a baracskai Kelecsényi-kastélyba
Újabb fejezet kezdődhet a Barsbaracskán található Kelecsényi-kastély történetében. A község a Régiófejlesztési és Informatizációs Minisztérium (MIRRI) támogatásával készül az épület újabb rekonstrukciójára, amely ezúttal már nem pusztán a műemlék helyreállításáról szólna. Wurczer Péter, Barsbaracska polgármestere szerint egy olyan kulturális és közösségi központot szeretnének létrehozni, amely nemcsak a helyieknek, hanem az egész régiónak vonzó lehet.
A közelmúltban Samuel Migaľ beruházási miniszter személyesen is ellátogatott a községbe, hogy átadja az európai uniós forrásból megítélt támogatásról szóló hivatalos dokumentumot.
A látogatás során a község vezetése bemutatta neki a Kelecsényi-kastélyt, valamint a tervezett rekonstrukció teljes koncepcióját.
Wurczer Péter szerint fontos volt érzékeltetni, hogy a projekt jóval többről szól, mint egy történelmi épület egyszerű felújításáról.
A kastély ugyanis már jelenleg is a régió egyik fontos kulturális és közösségi tere. Magyarnóta-gáláknak, színházi előadásoknak, koncerteknek, operáknak, operettfesztiválnak, képzőművészeti kiállításoknak, báloknak, valamint különböző községi és regionális rendezvényeknek ad otthont. A rekonstrukcióval ezt a szerepet szeretnék tovább erősíteni.
- fogalmazott a község polgármestere.
A projekt egyik legfontosabb újdonsága a kastély bal szárnyában kialakítandó Kelecsényi Múzeum lesz. A tervek szerint az intézményt eredeti Kelecsényi-hagyatéki tárgyakkal rendezik be. A hagyaték jelentős részét a Kelecsényi család egyik leszármazottja, Makay Márta Sarolta már a múzeum számára adományozta, míg a jelenleg máshol található további tárgyakat a család másik utódja, Dobos Tamás terveik szerint kölcsönzés formájában bocsátja majd a múzeum rendelkezésére. A miniszternek ezeket a tárgyakat is bemutattuk, és részletesen ismertettük vele a múzeum koncepcióját. A nagyközönség számára is láthatóvá válik, hogy egy összetett, tartalmilag gazdag projektről van szó, amely egyszerre szolgálja az épített örökség megőrzését, a helytörténetet, a kultúrát és a közösségi életet
-mondta Wurczer Péter.
A találkozó végén a község és a minisztérium között a projekt támogatásával kapcsolatos megállapodást is aláírták, a miniszter pedig ünnepi oklevelet adott át a támogatásról.
A Kelecsényi-kastély története önmagában is különleges. Az épület eredetileg kisebb kisnemesi kúria volt, amelyet az évszázadok során többször kibővítettek. Legnagyobb átépítésére 1888-ban került sor, ekkor nyerte el lényegében a ma ismert formáját. Akkori tulajdonosa kelecsényi és hrabói Kelecsényi Ráfael országgyűlési képviselő, Nyitra vármegye alelnöke és nagybirtokos volt. A Kelecsényi család ebben az időszakban Bars vármegye egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb nemesi családjává vált. Kelecsényi Ráfael a vármegye legnagyobb adófizetője volt, és jelentős vagyonnal rendelkezett. A baracskai kastély mellett Pécelen és Barsendréden is volt kastélya, emellett számos kisebb kúriát és városi házat birtokolt Léván, Budapesten és Kecskeméten. Összességében több mint ötven kastély- és kúriaépület volt a tulajdonában. A baracskai kastély elsősorban reprezentatív családi székhelyként szolgált. A család a hétköznapokban inkább egy egyszerűbb baracskai házban élt, a kastély pedig sokkal inkább azt a társadalmi rangot és tekintélyt jelenítette meg, amelyre a Kelecsényiek a 19. század végére szert tettek. Az épület utolsó úrnője Kelecsényi Ráfael lánya, Mirbach–Kelecsényi Iréne grófné volt. A második világháború idején neki is el kellett hagynia a kastélyt, és amikor lehetősége nyílt rá, a családi hagyaték jelentős részét Pécelre szállíttatta. Ennek köszönhetően a család és a kastély történetének számos tárgyi emléke megmaradt. A háborút követően a kastélyt elkobozták, az 1950-es évektől pedig iskola működött benne. Ez az időszak jelentős változásokat hozott az épületben. Lebontották például a főhomlokzat tympanonját, rajta a családi címerekkel, eltűnt a kastély bal oldalán található terasz is, a belső válaszfalak egy részét pedig kiszedték, hogy kialakíthassák a tornatermet. Ez a helyiség ma a kastély nagyterme.Az 1980-as években az épület már inkább kultúrházként működött, később azonban annyira leromlott az állapota, hogy be kellett zárni. Több helyen beszakadtak a födémek és a mennyezetek, így az épület megmentése komoly feladattá vált.
A kastély nagy rekonstrukcióját a kilencvenes évek végén a község akkori polgármestere, Ján Markovič kezdeményezte. A felújítás európai uniós, úgynevezett előcsatlakozási forrásokból valósult meg, és 2002-ben fejeződött be. A baracskai kastély az országban az elsők között volt, amelyek a rendszerváltást követően teljes körű rekonstrukción estek át.Azóta azonban több mint húsz év telt el, és a műemlékvédelem területén is sokat változtak a szakmai elvárások. Ma már pontosabban tudják, milyen technológiákat és anyagokat érdemes alkalmazni egy történelmi épület helyreállításánál, miközben maga a kastély is újabb beavatkozást igényel - mondta Wurczer Péter, aki szerint ez nem jelenti azt, hogy a korábbi rekonstrukció értéktelen lett volna, éppen ellenkezőleg, azzal akkor sikerült megmenteni az épületet. Most azonban újabb korszerűsítésre van szükség.
A mostani elképzelések szerint a cél már nem csupán az épület műszaki és esztétikai megújítása. A bal szárnyban, ahol egykor a család lakosztályai voltak, három szalon kapna múzeumi funkciót. Itt mutatnánk be a Kelecsényi család történetét, a kastély múltját és azt a világot, amelyhez az épület egykor tartozott.
- folytatta a polgármester.
A nagyterem továbbra is a kulturális rendezvényeknek adna helyet, ugyanakkor a tervek szerint megfelelő színpadot és színházi függönyt is kapna. A jobb szárnyban megmaradna a konyha és a kávézó, emellett a működéshez szükséges raktárakat, kazánházat és mosdókat is kialakítanák.
- állapította meg.
"A fő cél az, hogy a kastélyból valódi regionális és kulturális központ váljon. Olyan helyet szeretnénk létrehozni, ahová a turisták és a családok nem csupán fél órára érkeznek, hanem akár egy egész napot is eltöltenek. A látogatók megnézhetnék a múzeumot, megismerhetnék a kastély és a Kelecsényi család történetét, majd beülhetnének a kávézóba egy kávéra és süteményre. Ezt követően sétálhatnának egyet a történelmi alsóparkban, miközben a kastély feletti teraszokat is bekapcsolnánk a látogatói élménybe. Ott egy erdei parkot, vagyis mozgásra és pihenésre szolgáló területet szeretnénk kialakítani. Így akár az is elképzelhető lenne, hogy valaki délután érkezik Barsbaracskára, megnézi a múzeumot, elfogyaszt egy kávét, sétál a parkban, majd este még egy koncertet is meghallgat a kastély nagytermében. Nem egy kastélyt akarunk egyszerűen felújítani, hanem egy olyan helyet szeretnénk létrehozni, ahová érdemes eljönni, ahol érdemes maradni, és ahová az ember később szívesen visszatér – fogalmazott a polgármester.
A Kelecsényi-kastély története hosszú és sokszor nehéz korszakokon ívelt át. Most azonban új szerepet szánnak neki.
Nem a száz évvel ezelőtti világot szeretnénk visszahozni, hanem egy új életet szeretnénk adni az épületnek. Egy olyan életet, amely a mai embereknek, a régiónak és a következő generációknak is szólhat
- zárta a beszélgetést a polgármester.
