Kassától a Tátráig, Szepsiben
Szepsi és környékének magyarsága mindig a római katolikus templom előtti téren, az összetartozás fájánál emlékezik a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Az idén pünkösd vasárnapján tartották a megemlékezést, ezúttal – az eleredő zápor miatt – a templomban. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója mondott ünnepi beszédet, majd Gábor Bertalan katolikus esperesplébános és Molnár Árpád református lelkész végzett igei szolgálatot.
Az emlékünnepséget követően a résztvevők átvonultak a közeli Kassa Megye Kulturális Központjába, ahol Margittai Gábor tartott előadást Kassától a Tátráig – Hogyan hódítja el a külhoni magyarság tereit a történelemhamisítás? címmel. Mint mondta, amikor valaki megszáll egy területet, nem elég fizikailag lerohannia, meg kell szállnia a történelmét és kultúráját is. Rámutatott, ez nagyon erős gyakorlattá vált a Kárpát-medence minden olyan területén, ahol magyar közösségek éltek vagy élnek. Azt látjuk, hogy nagyon hatékonyan csinálja ezt a többségi társadalom, hangsúlyozta az előadó és konkrét példákon keresztül mutatta be – külön kitérve a Felvidékre – hogyan zajlik a történelem kisajátítása.
Kassát példaként említette arra, hogyan vonható ki egy népcsoport, kultúra és történelem egy településből, mintha soha nem is létezett volna. Hasonló a helyzet a Felvidék más tájain is.
A Magas-Tátra magyarok tízezreinek kirándulóhelye, síturisták és hegymászók paradicsoma, de kevesen tudják, hogy ott volt a magyar turizmus bölcsője, amely mellett Szentiványi József nagybirtokos, a Magyarországi Kárpát Egyesület egyik alapítója állt.
– Ezt teljes mértékben meghamisítják azzal, hogy a Csorba-tónál egy olyan Szentiványi-szobrot alkottak meg, amely csak szlovák nyelven, szlovák helyneveket használva emlékezik meg erről, eltörli ennek a magyar történelmi vonatkozásait, a magyar emlékezetét – mondta.
Margittai Gábor az előadás során kitért arra is, hogy akadnak azért pozitív ellenpéldák is. Kassán például néhány épületen előtűnnek régi magyar feliratok, illetve van egy fiatalabb történésznemzedék, amely már nem akarja meghamisítani a múltat, hanem Kárpát-medencei kulturális teljességben gondolkodik.
– nyilatkozta lapunknak a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója. Kérdésünkre, hogyan lehetne javítani a helyzeten, elmondta, jobban meg kellene becsülnünk a saját értékeinket. Kiemelte, az identitásunkat a nyelv, a kultúra és a szülőföldhöz való ragaszkodás határozza meg, ezek alkotják összetartozásunk alapját.
– hangsúlyozta az előadó.
– A többségi társadalom tagjai nagyon sokszor telepesként érkeztek az adott településre, falvakból települtek az ipari központtá alakított városokba, a szüleik, nagyszüleik sírja nem ott található, nincsenek ott gyökereik. Ha megmutatjuk nekik, hogy mi igenis itt születtünk, a dédszüleink is itt születtek, ez a mi kultúránk, minden kő a mi felmenőink építőtevékenységéhez kötődik, akkor két lehetőségük marad: vagy folytatják a történelemhamisítást, vagy elfogadják ezt a fajta büszkeséget, a szülőföldhöz való ragaszkodást, és tanulnak belőle.
Megjelent a Magyar7 2025/23. számában.
