Káprázatos lesz a felújított szenci zsinagóga

Visszaállítottuk ennek az egykor fontos templomnak a méltóságát, amely a jövőben mindenkit szolgál majd, koncerteken, workshopokon, kiállításokon, beszélgetéseken találkozhatunk itt, nemcsak szenciek, hanem a megye többi lakosa is

– mondta nemrégiben Juraj Droba megyeelnök.

A zsinagóga a 19. század elején épült, mellette hajdanán tanterem és téli imaszoba állt. Mai formáját az 1905–1906 közötti években nyerte el. Az államosítást követően azonban az állaga évről évre romlott.

Az 1825-ben épült, orientális elemekkel díszített szecessziós épületet a szocialista államvezetés gabonaraktárrá minősítette le, majd évekig vegyszereket tároltak benne, aztán hosszú ideig elhagyatottan állt.

Mindez jelentősen hozzájárult állapota rohamos romlásához.

Több évtizedes enyészet után indult meg a felújítás

Szenc felújított Főterén sokáig szemet szúrt az elhanyagolt épület, végtelenül elszomorító volt a látvány, amit ez a valaha szebb napokat megélt, hanyatló állagú hajdani zsidó imaház nyújtott.

A város akkori önkormányzati és megyei képviselői ugyan többször is szorgalmazták a felújítását, de sokáig nem sikerült előrelépést elérniük az ügyben. Mígnem 2011-ben hosszas tárgyalásokat követően a megyének sikerült szimbolikus 1 euróért megvásárolnia a zsinagógát a zsidó hitközségtől.

2014-ben aztán Németh Gabriella, Pozsony megye akkori alelnöke kezdeményezésére a szenci zsinagóga felújítása is bekerült a megye prioritásai közé, és egészen idáig tartott, amíg az álomból valóság lett.

Pozsony megye 65 év enyészet után kezdte meg a történelmi értékű épület felújítását, ráadásul ennek köszönhetően látogatható lesz a ritka rituális mikve, azaz zsidó fürdő, illetve a téglakemence is, amelyben a zsidó hagyományok egyik elmaradhatatlan elemét, a kovásztalan kenyeret, a pászkát sütötték hajdanán. Amint azt a megye korábban kifejtette, az udvar rekonstrukciója során került elő az elfeledett és rendkívül ritka mikve, amely a zsidó hit szerves része. A mikve egy öltözőből és egy téglalap alakú vizes medencéből, a másik oldalon pedig egy tartállyal felszerelt fűtőszobából állt.

A vizet kútból szivattyú szolgáltatta, közvetlenül nem lehetett melegíteni.

A téglakemence és a mikve maradványai ritkaságnak számítanak Szlovákiában, mindkettőt megőrizzük a jövő nemzedékei számára

– fűzte hozzá Svetlana Waradzinová, a megye kulturális osztályának vezetője.

A város egyik központjává válhat a zsinagóga

Rendkívül nagyra értékelem, hogy a Pozsony Megyei Önkormányzatnak sikerült helyreállítania ezt a fontos történelmi és vallási emléket, visszaállítani annak eredeti jellegét és szellemiségét. A felújított zsinagóga belseje valósággal elbűvölő

– írta a megyeelnöknek címzett levelében Richard Duda, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének elnöke. Duda szerint mindez azt bizonyítja, hogy Pozsony megye szándékai Szenc polgárainak és a zsidó közösség tagjainak a javát szolgálják.

Amint azt Neszméri Tünde megyei képviselőtől megtudtuk, a zsinagógának már tavaly nyáron meg kellett volna nyílnia, de még most sem tudni pontosan, hogy mikor adják át a nyilvánosságnak.

A zsinagógánál jelenleg nem dolgoznak, csak a megyei önkormányzat foglalkozik a befejezéssel, annak is a jogi osztálya. Gond akadt ugyanis az építő céggel, amely az építkezési területet nem adta át, az ügyben várhatóan augusztus végére történik előrelépés, addig a kulturális osztály és a bizottság sem tehet semmit. A kulturális bizottság ülésén többször is szó esett a zsinagóga lehetséges megnyitásának időpontjáról, azt azonban még ma sem tudjuk megmondani, erre mikor kerülhet sor. Addig az igazgatói poszt betöltésére sem ír ki pályázatot a megyei önkormányzat

– mondta a képviselő hozzátéve, a zsinagóga környezetét kell még szebbé tenni, valamint a mikve konzerválása vár még rájuk. A mikve fölé egy védő szerkezet is kerül, hogy az időjárási viszonyok ne tegyék tönkre.

A megyei önkormányzatnak sikerült aláírnia az adásvételi szerződést a zsinagóga szomszédságában lévő telekre, így a zsidó templom melletti udvar is a megyei önkormányzat tulajdonába kerül, a kérelmet már leadták a földhivatalban

– tette hozzá a képviselő. A zsinagóga mellett egy információs pavilont is kialakított a megyei önkormányzat. Erre a működtetés és a technológiai felszerelés miatt volt szükség, hiszen kulturális, közösségi célokra használjuk majd a zsinagógát, mondta.

Az új telek a városháza udvarával szomszédos, így még jobban kihasználható majd az udvar éppen az előbb említett közösségi célokra. A kiállítások mellett ugyanis beszélgetésekre, konferenciákra is alkalmas lesz az új intézmény

– fogalmazott a megyei képviselő.

A felújításnak köszönhetően az imaházban újra megelevenedik a kultúra, felidéződik az itteni zsidó közösség múltja.

A zsinagógában egy, a zsidó kultúrát bemutató állandó kiállítás is helyet kap, amely révén a Pozsony megyei, ezen belül a szenci zsidóság történetét, vallási és kulturális hagyományait jobban megismerhetik majd a látogatók. Összeállításában a zsidó hitközség és a Szenci Városi Múzeum igazgatója, Strešňák Gábor is részt vett. A kiállítási tárgyak mellett fontos volt az oral history (elbeszélt történelem) is, hiszen szerencsére még vannak a szenci zsidó családoknak olyan leszármazottai, akik szívesen beszéltek az emlékeikről, ezzel színesedik a kiállítás anyaga, amely egyébként háromnyelvű lesz, a magyaron és a szlovákon kívül angol

– magyarázta Neszméri Tünde.

A zsinagóga felújításával a korábban Szenc szégyenének nevezett romos épület megújul, s a régmúlthoz hasonlóan ismét a város társadalmi és kulturális életének egyik központjává válhat az épület.

Bízunk benne, hogy a megye további műemlékeire is sikerül forrást találni és megújulhatnak azok is, hiszen múltunk kincseiről van szó

– zárta a megyei képviselő.

Lapajánló