Juhász Gábor Érsekkéty község múltjáról
2021 augusztusában jelent meg Juhász Gábor helytörténész újabb kiadványa; ezúttal Érsekkéty históriáját dolgozta fel.
A 39 oldalas, gazdag fényképanyaggal illusztrált kötetben a lévai járási Érsekkéty történelme hét fejezeten keresztül, az őskortól napjainkig elevenedik meg. Amint a szerző a bevezetőben fogalmaz, mindaz megtalálható benne, ami a történelmi és néprajzi vonatkozásban nagyon gazdag múltúnak számító községhez köthető.
– mondta el kérdésünkre a szerző, majd hozzátette:
Juhász Gábor érdekességként kiemelte, hogy – amint az az Esztergom és vidéke című lapban fennmaradt – a 19. század végén Csatáról Bartra tartó utazókat támadtak meg farkasok a kétyi halastó közelében. Ez is arról tanúskodik, hogy akkoriban ezen a vidéken is természetes volt a farkasok jelenléte.
A helytörténész továbbá kiemelte, hogy a birtokában van a község teljes doboltatási jegyzőkönyve 1920 és 1945 között – benne az összes hirdetménnyel, a piaci árusítások meghirdetésétől egészen a Nyilaskeresztes Párt nagygyűlésének meghirdetéséig.
A kiadványból megtudjuk, hogy az utóbbi évek geofizikai régészeti méréseinek és a helyi lakosok segítségének köszönhetően lokalizálni tudták a község első kőtemplomát, amely kb. 20 méter hosszú és 8 méter széles egyhajós, egytornyú épület volt félkör alakú szentéllyel:
A mintegy 580 lakosú település híres volt a forrásairól; több közkútja is volt. Köztük talán a legismertebb az ún. Sárkány-kút, amely a helyi monda szerint egy feneketlen kút volt a felső halastó helyén:
Juhász Gábor a legendás, 1713 és 1821 között húzódó összecsapásokat is feleleveníti érsekkétyiek és csataiak között: „1713-ban a márianosztrai pálos kolostor tulajdonában volt Csata és Gény község határa. Míg az Esztergomi Érsekség a magáénak tekintette a kétyi uradalmi malmot, addig a felduzzasztott patakvölgyre, ami ekkor már rég víz alatt volt, a nosztrai pálos szerzetesek tartottak igényt. A perlekedést nehezítette, hogy két egyházi személy harcolt egymás ellen. 1765-ben addig feszült a helyzet, hogy a csataiak ádventi halászatakor kora reggel a kétyi oldalon vagy ötszáz, bottal felszerelt paraszt várta a csataiakat. Az ehhez hasonló atrocitások folyamatos kísérői voltak a tó két tulajdonosának vitájában. A jogi harcoknak az se szabott gátat, hogy II. József király 1782-ben feloszlatta a pálos rendet.“
Juhász Gábor a korábban már megírt nagyölvedi, illetve érsekkétyi történelmi összefoglaló után egy Farnaddal kapcsolatos kiadványt is tervez, aminek megjelenése 2022-ben várható.
